2010.04.10-Kirándulás a Berettyó forrásához

A Berettyó Szilágy megyében ered a Réz-Hegység
Ponor csúcsa alatt.

A kolozsvári EKE április 10-én Vlád Pál vezetésével kirándulást szervezett a Berettyó forrásvidékére. Kiskocsikkal indultunk Kolozsvárról a Nagyvárad felé vezető nemzetközi úton Királyhágó (Bucea) faluig , csorgó esőben nevetve azon hogy, hogy ebben az időben kirándulni indulunk. Szerencsénkre, mikor megérkeztünk Királyhágóra, az eső elállt, és a nap is kisütött rövid időre. Itt csatlakoztak hozzánk a Hajdúsági Vándorok Túristaegylet túristái, akik mikrobusszal jöttek Hajdúszoboszlóról.

Királyhágó (Bucea).

Elindulunk Fogadó patak völgyén.

Az elmult ősszel a vihar és a hó fákat döntött ki.

Együtt indultunk felfelé a Fogadó patak völgyén, vadregényes tájon kapaszkodtunk egyre feljebb a patak völgyét követve. Az elmult ősszel a vihar és a hó több fát kidöntött, gyökerestől kifordított, megnehezítve az előrehaladást a patak völgyben. Egy idő után elhagytuk a patak völgyét, meredek domboldalon kapaszkodtunk fel az egyre sűrűbb ködben, a 901 m magas Cornu csúcs lábánál 797 m t.sz.f. magasságban elhelyezkedő karsztplatóra, a Réz- és a Meszes hegységek találkozásánál.

Elhagytuk a patak völgyét és meredek
oldalon kapaszkodtunk fel ...

... az egyre sűrűbb ködben.

Nemsokára elértük a Cornu csúcstól nyugatra elterülő, hatalmas kiterjedésű tőzike rétet. A tőzike a hóvirágnál nagyobb, harangocska formájú, koratavaszi virág, különösen kedveli a vízenyős terepet. Rövid pihenő után folytattuk útunkat a Culmea-telep erdőszélén, míg elértük a Tuszatelkéről jövő aszfaltos útat.

Az első tőzike.

... és egyre több.

Búcsú a tőzikeréttől.

Tovább a Berettyó forrás felé.

Sűrű a köd, alig lehet látni.

Fent vagyunk a tetőn, nem látunk semmit
a tájból.

Innen már csak le kellett ereszkedni a Berettyó forrásához. A gerincen még sűrűbb volt a köd, semmit sem láttunk a tájból, egymást is alig láttuk, túravezetőnk tapasztaltságának köszönhettük, hogy eljutottunk a forráshoz a rossz látási viszonyok mellett.
Elöbb csak a vízcsobogás halatszott, majd mind erősebben a vízesésnél lezúduló víz zaja, és nemsokára valóban megpillantottuk a Berettyó forrását.

Itt a forrás, ahol a Berettyó vize
hirtelen a felszinre tör...

... majd elindul hosszú útjára.

A földalatt összegyült nagymennyiségű víz hirtelen a felszinre tör, majd egy 5-6 m magas kőszikla tetejéről , több ágra szakadva zúdul alá egy kissebb vízesést alkotva, majd a kövek között bukdácsolva vízének egy része rövid ideig újból eltűnik, hogy innen újból a felszinre törjön, most már jóval nagyobb mennyiségben (hozama kb.80 l/sec), és jóval magassabbról, egy 15 m-nyi magas, mohával benőtt szikláról, sok-sok ágra szakadva zúduljon alá, lenyűgözően szép vízesést alkotva.

Egy 15 m-nyi magas, mohával benőtt szikláról ...

... sok-sok ágra szakadva zuhan alá.

Állunk és nézzük.

Egy csoportkép a hajdúszoboszlói
túratársakkal.

Még egy kép a vizesés előtt.

És még egy a vizesésről indulás előtt.

Ezután már csak a visszatérés volt hátra. Az volt az elképzelés, hogy ne ugyanazon az úton térjünk vissza, amelyen jöttünk, Bucea helyett Körösfeketetó (Negreni) felé mentünk. Az aszfaltos úton, amely Tuszatelkéről jön, visszafelé mentünk kb. 2 km-t, majd keresztülmentünk a Ponor réten és a hegyoldalben levő elszort tanyák és településeket összekötő szekérúton leereszkedtünk Feketetó helységbe, kb.26 km-t tettünk meg 400-500 m színtkülönbséggel.

Lent a völgyben van a forrás és a vizesés.

Visszafelé megyünk az úton, majd átvágunk
a Ponor réten.

Lent Körösfeketetó (Negreni) és a Sebeskörös völgye.

Képek a kirándulásról itt és itt láthatók.

2010.03.28 Virágözön - virágvasárnap az Igeni tónál

Március 28-án az Igeni tóhoz kirándultunk egy mikróbusszal és egy kiskocsival, a csoport nagyjából az előző túrákon résztvevőkből tevődik össze, túravezető Vlád Pali. Kolozsvárról indultunk reggel 6:30-kor Tövis, onnan Magyarigen felé. Az idő nem volt a legkedvezőbb, mert szinte egész nap esett az eső. De sebaj, elvégre nincs rossz idő, csak lusta turista – ez be is igazolodott, mert ez a nap is kellemes élmény maradt a részvevőknek.

Térkép.

Kis időre megálltunk Magyarigenben (Ighiu), itt a legfontosabb műemlék a barokk református templom a XVIII. századból, temetőjében nyugszik Bod Péter. A katolikus templom egyszerûbb, ennek kertjében van az 1848–49-es szabadságharc áldozatainak emlékműve.

Igenpataka (románul Ighiel) felé folytattuk az útat, nevét patakjáról kapta, a falut elhagyva egy 10-12 km hosszú szép patakvölgyön jutottunk fel a 950 m t.sz.f. magasságban levő tóhoz, az erdei út sajnos elég rossz állapotban van (nem aszfaltos, csak földút), tele gödrökkel, tócsákkal, az eső miatt sáros, csúszos út kemény próbára tette a kocsikat.

Magyarigenben (Ighiu), a legfontosabb műemlék
a barokk református templom a XVIII. századból.

Temetőjében nyugszik Bod Péter.

A Igeni-tó, csodálatosan tisztavizű, az egyetlen olyan tó a Torockói-hegységben, amely természetes elzáródás során jött létre. Kékeszölden csillogó vizében halak úszkálnak, a partján egy vadászház áll. Egyesek tudni vélték, hogy a ház a kommunista hatalom főembereinek volt a nyaralója. Területe 5,26 hektár, kialakulását a hegy beszakadása okozta. Vízfolyásokon kívül két karsztforrás is táplálja. A tó partján bal irányba folytatódik az út. A tavat bal irányba hagytuk el, a turistajelzés itt megbízhatóan vezetett felfelé a zord vízmosáson.

Igeni tó - védett terület.

Igeni-tó, csodálatosan tisztavizű.

Az idő nem volt a legkedvezőbb.

Természetes elzáródás során jött létre.

Kékeszölden csillogó vizében halak úszkálnak.

Jelzőtábla.

Jelzőtábla.

Az Igeni-tó tengerszint feletti magassága 950 m.

Felkapaszkodunk a Csumerna-plató elnevezésű karsztfennsíkra.

Az Igeni-tó tengerszint feletti magassága 950 m, innen 1200 m-re kellett felkapaszkodni a Csumerna-plató elnevezésű karsztfennsíkra. Itt kellemes meglepetésben volt részünk, a fehér hóvirág és a lila sáfrány szemet gyönyörködtető szőnyegként terült el előttünk, mindenfelé, a hóvirág meg a sáfrány sok helyen még a hófoltokat is legyőzték, a kis virágok a felettük levő havat megolvasztva bújtak elô. Kiértünk a Csumerna-platóra, és megálltunk egy jól megérdemelt pihenőre. Itt bal kéz irányába van a Kápolnás (Bisericuţa)-barlang, az út a bal oldalán emelkedik a Bãieşului-domb (1300 m) és jobb oldalon a Piatra Arsã-csúcs (1306 m). Visszafelé vezető utat óvatosan lépkedve tettük meg, nehogy letapossuk a körülöttünk levő csodálatos virágokat.

A fehér hóvirág és a lila sáfrány szemet
gyönyörködtető szőnyegként terült el előttünk.

Óvatosan lépkedve , nehogy letapossuk a körülöttünk levő csodálatos virágokat.

Mindenfelé, a hóvirág meg a sáfrány.

Sok helyen még a hófoltokat is legyőzték a kis virágok.

Turistautak kereszteződési pontja.

A Csumerna tető fontos turistautak kereszteződési pontja, ezek a következők:

Piros sáv:
– A leghosszabb gerinci út, amely észak-déli irányban járja végig a Torockói-hegyeket 75 km hosszban, a piros sávos jelzésen (a Băieşu 1300 m-es csúcsig). Ennek a gyalog bejárható hét szakasza a következő (I–VII szakasz: km, óra megjegyzéssel):
I. Kolozsvár – Túri-hasadék – Tordai-hasadék (27, 8-9);
II. Tordai-hasadék – Sinfalva (12, 3-3,5);
III. Sinfalva – Várfalva – Székelykő – Torockó (14, 4-5);
IV. Torockó – Ordaskő – Bedellői-plató – Inzel völgye – Remetei-sziklaszoros (25, 8-9);
V. Remetei-sziklaszoros – Csáklya völgye – Gáld völgye (12, 3,5-4);
VI. Gáld völgye – Bulz-kő – Kecskekő – Ciumerna-plató (21, 6-7);
VII. Ciu­merna-plató – Negrileasa – Bucsony-hágó (26, 6-7).
Itt az Abrud­bánya– Zalatna közötti DN 74 műútra érünk, 905 m-en, 14 km-re Abrudbányától.

Sárga kereszt:

- A Kisompoly faluba a zalatnai 74-es műútról vezet bekötöút. Az aránylag ritka jelzések csak a falu felett kezdődnek és a Kis-Ompoly menti kövezett utat követik. 4,5 km-re a falutól átmegyünk a rövid, de szép Kisompolyi-szoroson, majd a közeli Lunca Ampoiţei falunál a fővölgyből jobbra térünk a Vârtoape nevű kis falucska felé vezető kövezett úton.Egy km után a jelzés ezt az utat is elhagyja és jobbra tér egy szekérúton. Innen még nehezebb a régi és ritka jelzés követése. Északnak, majd északnyugatnak követve egy szekérútat felérünk egy lábélre, melyen nyugat-északnyugat irányban 2 km után rátérünk egy erdőkitermelő útra. Ezen jobbra haladunk 350 m-et, majd jobbra térve egy ösvényt követünk, amely még egyszer keresztezve az autóutat felvezet egy nyeregbe. Innen egy hajlat mentén (É-nak) lejutunk az Igeni-tó partjára, melyet már a kék keresztes jelzéssel együtt balra követünk. A tó felső végétől folytatjuk nyugati irányban, egy erdős hajlaton fel és 2 km után felérünk a Csumara platóra, ahol egy nagy tisztáson találkozik a piros sávos jelzéssel. Tovább az útvonal, nehezen követhetően, északi irányban átvág a széles karsztplatón, majd északkeleti irányban levezet a Kis-Gáld-patak völgyébe, melyen lefele, autóuton 7 km után Intregaldra (Havasgáld) ér (szintkülömbség: 950 m, menetidő: 7,5-8 óra).

Kék kereszt:
– Igenpataka faluig aszfaltos úton juthatunk el, a jól követhető jelzés a falu felsővégétől indul egy macadám úton az Igenpatak mentén felfelé. A 7 km utáni elágazástól a jobb oldalin folytatjuk. Innen két km-re, ahol kezdődnek a szerpentinek, lépünk az Igeni-tó területére (380 ha).A jelzés egy szekérúton folytatódik a tó déli partján. Kb. 300 m után balról, egy kis völgy mentén beköt a sárga kereszt jelzés, mellyel együtt haladunk tovább. A tó végétől a jelzések ösvényen folytatódnak egy száraz völgy mentén felfelé, nyugat irányban. Egy majdnem két km-es erdei út után felérünk a Csumerna-karsztplatóra, ahol egy nagy tisztáson találkozik a piros sáv jelzéssel (szintkülömbség: 900 m, menetidő: 5,5-6 óra). A kék kereszt nyugati irányban folytatódik a Dombó csúcs (1369 m), majd délnyugat felé ereszkedve Zalatnára vezet (szintkülömbség: 1560 m, menetidő: 7-8 óra).

Csumerna-plató.

Csoportkép.

Visszafelé vezető út.

Hazafelé ugyanazon az útvonalon mentünk, Magyarigen után Borosbocsárdon (Bucerdea Vinoasã) álltunk meg, majd áthaladtunk Királypatakán (Craiva) és Boroskrakkón (Cricãu). Utóbbiban egy XIII. századi református templomtalálható. Mindhárom faluból fel lehet menni a közelben levõ Kecskekõre (Piatra Craivi, 1078 m).

Valószinűleg, lesznek természetjárók, akiket elbűvöl a Torockói-hegység szépsége, és bizonyára még sokszor visszatérnek majd ezekre a csodálatos tájakra.

A képek a kirándulásról megtekinthetők itt.