Május
12-én vonatos kirándulásra indultunk Kalotaszentkirályra és a Hármas-Kősziklához.
A kirándulást Feischmidt János szervezte. A turisták május 12-én, Erdély
szinten megünneplik az EKE napját. Ezen a napon alakult meg 121 évvel ezelött
az Erdélyi Kárpát
Egyesület Kolozsváron, mint az amatőr turizmus híveinek a szervezete, tagjai,
természetszerető emberek, akik bebarangolják Erdély minden zegét-zugát, támogatják a
természeti és emberi környezet védelmét. A kolozsvári EKE több rendezvénnyel
várta a természetkedvelő embereket erre a napra. A Bácsi torokban szabadtéri
fotókiállítást szervezett Bozsoki Adrienn és Szabó István, melyen 64
természetfotót mutattak be. Ugyanezen a napon vonatos túra indult a Révi
szorosba a Zichy barlanghoz Sáska Pál vezetésével. A három rendezvényen összesen 60 személy
vett részt. Az idő szép, ragyogó napsütés, nyáriasan meleg van. Miért
is ne volna szép az idő, hisz aki a virágokat és a természetet szereti rossz
ember nem lehet, ezért az időjárás is kedvez nekünk.
Kalotaszeg
Erdélynek egyik legjellegzetesebb, legcsodálatosabb tájegysége. Kós Károly a
Kalotaszeg című művében következőképpen mutatja be:
„Kalotaszeg
eredetileg a Vlegyásza lábánál elterülő azt a kicsiny háromszögletű
földterületet jelenti, amelyet a Bánffyhunyad alatt összeömlő Körös és Kalota
vizei fognak be. Tágasabb értelemben – és ma így értelmezzük mi és így maga a
kalotaszegi nép is – Kolozs vármegyének azt a területét, mely a kolozsvár–nagyváradi
vasútvonal, illetőleg országút közén és két oldala mentén Kolozsvártól egészen
Csucsáig terül el, és amelyet délen a Gyalui–havasok északi, nyugaton a
Vlegyásza–havas és a Meszes hegylánc keleti lába foglalnak be... ".
Bánffyhunyad
központjából ágazik el déli irányban a Jósikafalva felé vezető megyei út, 6
km-re, az első település Kalotaszentkirály–Zentelke. A falu Kolozs megye
nyugati részén, Kolozsvártól 56 km-re fekszik, a Kalota–patak két partján 597 m
tengerszint feletti magasságon. Kalotaszentkirály a község központja,
közigazgatásilag a következő falvak tartoznak hozzá: Magyarókereke, Malomszeg,
Kalotadámos és Jakótelke.
Reggel
9 óra körül érkezünk meg a bánffyhunyadi állomásra, innen mikrobusszal jutunk
el Kalotaszentkirályon keresztül Magyarókerekére. Utunk célja a "kalotaszegi
kilátó", a Hármas–Kőszikla, azon a hegygerincen amely a Kalota és a
Székelyjó (Hencz) patakok vízválasztója. A Hármas-kőszikla (1056 m) és a nála
magasabb Tömöldök csúcs (1150 m) tulajdonképpen a Vlegyásza–hegység (Kalota–havas)
előhegyei. Magyarókereke után 1,5 km-re elhagyjuk a Székelyjó felé vezető utat
és elindulunk felfelé, jobbra tőlünk a kopár Dulului
(912 m) csúcs látszik, elhagyunk egy szekérutat és egy ösvényen kapaszkodunk
felfelé. Május van, minden élénkzöld, a galagonya virágzik, fehér virággal
borított bokrok közt haladunk, illatuk betölti a levegőt. Az ösvény egy meredek
emelkedő után felvezet a keskeny gerincre. Nagyon szép kilátás nyílik innen
kelet fele a Kalotaszegi-medencére, a hegy lábánál fekvő Magyarókerekére,
távolabb Kalotaszentkirály–Zentelke falu látszik és Bánnfyhunyad. Közvetlenül a
Hármas–kőszikla keleti oldala alatt legelők és kis tavak vannak. Ezek a "Kőhegy–tavak",
nyáron kellemes dagonyául szolgálnak a bivalyoknak. Nyugat fele a Vlegyásza–hegység
panorámája tárul elénk. Bár május van, a tetején még hófoltokat látunk. A más
néven Vigyázó vagy Kalota–havas az Erdélyi Szigethegység Bihar–Vlegyásza–Öreghavas
tömbjének északi vulkanikus része. Gerincének átlagmagassága 1700m fölött van,
az azonos nevű főcsúcsának magassága 1836 m. Szemben velünk, a Vlegyásza
oldalában Havasrogoz falu szétszort házait látjuk. A völgyben alattunk a 700 m
átlagos tengerszint feletti magasságon fekvő Székelyjó falu látható, ahol
2008-ban a XVII. EKE Vándortábort szerveztük. A falu nevében a “székely“ előtag,
a székelyeknek a keleti határra
telepítése idejére enged következtetni. A faluban most román és roma
nemzetiségűek laknak.
 |
| Kilátás a Vlegyászára. |
Déli
2 óráig megjárjuk a Hármas Kőszikla sziklás gerincét és Kalotaszentkirályra
megyünk. Itt Lukács Endre református lelkipásztor fogad, megtekintjük a református templomot és a falu történelméről beszél nekünk. Református
templom a XIII. században épült és van
egy Mátyás király korából származó harangja. A falu első írásos említése
1288-ból való, amikor Kun László király a Magyargyerőmonostori Mikola
testvéreknek adományozta. Lakosainak száma 1171, melynek jelentős része magyar
nemzetiségű (1038). Kalotaszentkirály-Zentelke két egymás mellett levő
település összeolvadásából jött létre. Ez a két település – Kalotaszentkirály
és Zentelke – a Kalota patak két partján helyezkedik el. 1966-ig a két falu
közigazgatásilag külön szerepelt, viszont egyházi vonalon közös egyházközséget
alkottak már a középkortól kezdve. Falu nevét három részre oszthatjuk: Kalota –
a Kalota patakra utal, Szentkirály – a templom egykori védőszentjére Szent
István király, Zentelke – ószláv eredetű szó, földi erődítményt jelent.
Azt
is tudni lehet, hogy valamikor a két falu nem a mostani helyén volt, de miután
a tatárok felégették a falvakat, a lakosok ide építették otthonaikat.
A
templom után megtekintjük a gyülekezeti házat, melynek ebédlőjében megkóstoljuk
a finom kalotaszentkirályi töltött káposztát. Ebéd után megtekintjük az Ady
Endre általános iskolát. amely 2003-ban ünnepelte a helybeli oktatás első
írásos említésének 350. évfordulóját. Az óvoda udvarán elhelyezett Ady emlékműnél
Tatár Feri túratársunk Ady “Kalota
partján“ című versét szavalja el. Itt látható a hársfa, melynek
árnyékában megszületett Ady
Endrének ez a verse. Hátralevő időben a Szent István parkot és az itt
lévő szobrot tekintjük meg. Szent István szobrot 2003-ban ajándékozta a falunak
a Szentkirályok Szövetsége
Kalotaszentkirály
Kalotaszeg egyik fontos, nagytöbbségben magyarlakta települése. Legnagyobb
értékei a helybéliek hagyománytisztelete, színpompás népviselete. 1991-óta
évente, augusztus első hetében nemzetközi népzene és néptánctábort szerveznek a
faluban.
A
délután hamar elrepül, mikrobusszal visszatérünk Hunyadra és vonatra ülünk. Egy
óra Kolozsvárig az út. Az ablakból nézzük, hogyan távolodik a Vlegyásza és a Hármas Kőszikla, majd
lassan elmosódnak a körvonalak. Egy kellemesen eltöltött nap szép emlékeivel
térünk haza. Otthon gondosan lementjük számítogépünk egy mappájába
fényképeinket, egy újabb részt ismertünk meg ebből a csodálatos tájegységből,
melynek neve Erdélyi-Szigethegység.
