Mottó:

"A szülőföldet és a hont nem lehet szeretni, ha nem ismerjük azt úgy, amint a különböző
tájak sajátosságában és szépségében szemtől szemben áll velünk. Önmagunkat sem ismerjük
és nem értjük, csak abban az összefüggésben, amelyben élünk."
"Napfényes tetőkre h
ívogatnak ezek a sorok. Oda, ahol az előítéletek és elfogultságok szorí
és elnyomor
ító bilincsei lehullanak és meg tud szólalni az ember a saját hangján, tud járni a
saját lábán és mer gondolkozni és érezni a saját elméjével és sz
ívével."
(Tavaszi Sándor: Erdélyi tetők)

2010.06.05-06 A Lesu tó és a Jad völgyi vizesések




A Lesu tó egy esős délután.


Jád-völgye

A völgyhöz a Királyhágó utáni, ugyancsak Királyhágó (Bucea) nevű községnél kell letérni Biharfüred (Stâna de Vale) felé. Az első település Csarnóháza (Bulz), melynek közelében található a Kessler-vízöntőbarlang (Peşteră cu Apă), több vízeséssel. A barlang pár száz méteren látogatható. A következő falu Jádremete (Remeţi), ahol egy vízkitörést láthatunk, amely nem más mint egy, a föld alól kicsi tó formájában előbújó patak.
Továbbhaladva a 9 km hosszú Lesi-tó (Lacul Leşu) következik, festői környezetben.


A Jad patak és a hétvégi falu
a Lesu tó végénél.


Kilátás a Bulz kőről esőben és ködben.

Esik megállás nélkül.


A tóvégi telep.


A Bulz kő, másnap reggel napsütésben.

Festői környezetben felfele haladva a hágón, elhagyjuk a tavat. Lassan a műutat szegélyező lombhullató erdőket felváltják a fenyvesek. A sziklák itt dacitból vannak, a mészkő vidékét elhagyjuk.

Zergeboglár (népiesen pünkösdi rózsa).


Az Octavia panzió, egyik a panziókból a Jad völgyében.


Az erdészút a Jad völgyében Biharfüredig megy.

A tavat elhagyva, kb. 15 km után beszűkült a völgy, majd egy jobb kanyar után elénk tárult a Jád patak vízesése (Jadolina-vízesés). Itt kis pihenőt tartottunk.A vízesés kb. 30-40 méteres, de a szűk szurdokkal együtt amolyan igazi vadregényes erdélyi képet ad. Itt már a fenyves volt az uralkodó erdőalkotó.


A Jadolina vizeses.

Egy pillantás a térképre.

A Jadolina után nem sokkal csodálható meg a Szerenád és a Fátyol (vagy Lája) vizesés. A Jadolina és Lája-esések közvetlenül a Biharfüredről Királyhágó felé vezető kövezett út (Jád völgye) mentén helyezkednek el.


A Szerenád vizesés (Saritoarea iedutului).


Fátyol (vagy Lája) vizesés.


Vsszafelé a Jad vize mentén.

A Jád vize a Csodaforrásból való eredése után kanyargós úton, mészkősziklákkal övezett változatos terepen igyekszik a Sebes-Kőrösbe.



Képek a kirándulásról itt és itt láthatók.

video

2010.05.25-Kirándulás a csillagos nárciszok földjén

A Negrileasa-i nárciszmező - térkép

Torockói-hegység nyugati peremén, ott ahol ez találkozik az Erdélyi-Szigethegységbe sorolható testvérével, az Erdélyi-Érchegységgel, e rendkívülien szép és változatos vidék gyöngyszemeként megtalálható Negrileasa-i nárciszmező.
A nárciszmezőt érdemes május végén megejteni, amikor a nárciszmező bódító illatával és elbűvölő fehér szőnyegleplével, teljes pompájával vár minden odatévedő látogatót.



A Detunáta.

Felfelé a narciszok földjére.

Reggel 7 órakkor indultunk Kolozsvárról, Torda, majd az Aranyos völgye felé, Topánfalvától (Campeni) letértünk Abrudbánya felé, majd Bucsony (Bucium), illetve a Bucium Poieni faluban, a Hanul Ursita közelében hagytuk a kocsikat és egy erdei ösvényen (vizmosáson) közelítettük meg a nárciszmezőt. Ezen a napon ünnepelték a környező falvak lakói a hagyományos „Nárcisz fesztivált”. A nárcisz itt a t.sz.f.1150-1250 méteres magasságban, összesen 45 heltárnyi területen virágzik. A Buciumanilor dombtetőt, a domb észak-nyugati oldalát, valamint a Vălcoi hegy észak-keleti oldalát lepi el tavasszal a sok fehér virág. Számuk sajnos, a legeltetés miatt, évről évre csökken. Hazafelé Zalatna felé jöttünk, a festőien szép Ompoly völgyén keresztül.

A nárciszfesztival.


A nárciszmező - védett terület.

Ameddig a szem ellát - fehér virág.

Sajnos vannak akik semmibe veszik
a rezerváció szabályait ...


... és behajtanak járműveikkel a védett területre.

Mások itt legeltetik állataikat.

A Buciumanilor dombtetőt, a domb észak-nyugati oldalát,
valamint a Vălcoi hegy észak-keleti oldalát lepi el tavasszal.



Számuk sajnos, a legeltetés és
a járművek miatt, évről évre csökken.


Latin nevének eredetérõl: Nárcisz (Narkisszosz) a görög mitológia szépséges ifja, akibe minden hajadon szerelmes volt, de õ figyelemre se méltatta õket. A legszebb nimfa, Echó, szintén szerelmes lett az ifjúba. Héra, az istenek királynõje, azzal büntette meg a nimfát, hogy mást ne tudjon kimondani, csak azt a szót, amit utoljára hallott. Nárcisz mérgesen elhárította a nimfa szerelmét, mondván: „Elõbb halnék meg, minthogy szeress engem”, mire a nimfa kénytelen volt a végtelenségig ismételni: „szeress engem...”. A haragra gerjedt Artemisz istennõ elhatározta, hogy olyan módon bünteti meg az ifjút, amelyet õ alkalmaz másokkal szemben: szerelemmel, melyben a vágy szomja nem csillapítható. Így történt, hogy egy napon, mikor Nárcisz megpillantotta magát a víz tükrében, szerelemre lobbant képmása iránt. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfa. Reggelre Narkisszosz helyén az odasiető nimfák már csak egy csodálatos, illatos virágot, nárciszt találtak a víz partján, mely róla kapta nevét. A nárcisz azóta is az önimádat jelképe, mivel magának a virágnak a szirma is egy kicsit önmaga felé hajlik.
A nárcisz többféle szimbólumot hordoz. Nyugaton egocentrizmust, önzést, hiúságot jelent, míg Kínában a virág a gazdagság és a szerencse szimbóluma.


Ha nem vigyázunk - a nárciszmezők elpusztulnak !!!

Képek a kirándulásról itt és itt láthatók.