A Lazuri szoros.A Királyerdő hegység az Erdélyi Szigethegység észak-nyugati részén található , a Bihar-Vlegyásza északnyugati nyúlványaként emelkedik. Gyéren lakott, karsztos jelenségekben gazdag, erdő borította meszkőfennsík, hatalmas, csúcsokkal és völgyekkel teli felület. Karsztikus hegy, oldódó sziklákkal, amelyben a víz igen sokféle alakzatot, valóságos csodavilágot teremtet - karsztikus platókat, vad völgyeket, barlangokat, vízkitöréseket és víznyelőket. Jelenleg több mint 340 barlang és zsomboly van nyilvántartásban. A délebbre fekvő Béli és Zarándi hegységekkel együtt félszigetként nyúlik a Tisza alföldjébe. A Vád-Borod és a Belényesi medencék között terül el. Keleten, a Vlegyászától egy keskeny tektonikus árok választja el. Ez a Jád völgye. A nyugati határt, az alföld felé a Tasádfői-dombság képezi. Három fontos folyó határolja a hegységet: északon a Sebes-Körös, mely egy ideig, mély szurdokvölgyben halad, kialakítva a csodálatos Vársonkolyosi és Révi-szorosokat. Délen a Fekete-Körös, mely áthalad a sűrűn lakott Belényesi-medencén. Keleten a Jád-patak. A Királyerdő-hegység nem több 1150 négyzetkilóméternél, és teljes egészében Bihar megyében található.
Vizesés a Lazuri szorosban.Az Erdélyi-Szigethegység alacsonyabb tagjai közé tartozik, legmagasabb csúcsai is alig haladják meg az 1000 m-es tszf.magasságot.Holdringató 1027m Ennek ellenére nehéz a terep bármerre indulunk, télen, nyáron egyaránt. Az utak hiánya, a kiépítetlenség, és a vad táj sokszor nagyon megnehezítik a haladást, de a megkapó táj szépsége és hangulata, kárpótolja a túristákat.
Először a Lazuri szorost néztük meg, amelyhez Belényesirtás (Lazuri de Beius) településről lehet eljutni. Követjük a patak vonalát, és 300 méterre a központtól elértük a szoros elejét. A szoros több mint 5 km. Két patakocska beömlését követően a szoros legvadabb része következik, amely magas vízállás esetén nem járható, többször is át kell menni a vízen. Innen el lehet menni a Toplicioara karsztforrásig vagy a Farcu barlangig.
A kirándulás következő látványossága a Bőgő barlang, más nevén, Gruet, Gruietului vagy Grust a Steaza völgy baloldali falában található. A nagy bejárat szélessége kb.15 m, magassága pedig kb. 8 m. A fő terem hossza 50 m és mennyezete mészkő és kalcit képződményekkel díszített. A baloldalon lévő vastag kalcitoszlopok elérik a mennyezetet. A víz baloldalról jön, a járat méretei rohamosan csökkennek és egy szivornyában végzodik. Esős időben a barlang vizei magas szintet érnek el, a barlang falán látható egy fekete vonal, amely azt jelzi milyen magasságig nőhet meg a víz a barlangban.
A Bőgő (Gruet) barlang bejárata.
A járat méretei rohamosan csökkennek ...
... és egy szivornyában végződik.
A víz baloldalról jön.A Cutilor szoros a völgy középső szakaszán található, a Rosia medence felső részében, lent a Ponita tanya határolja. A szoros mélysége 60-100 m között változik, számtalan barlangnak, karsztforrásnak és víznyelőnek nyújt menedéket. A völgy 2,1 km teljes hosszából mindössze 1,3 km jelenti a tényleges szorost. Egy adott ponton a vízfolyam egyre mélyebb völgyet képez, keresztmetszete V betűhöz hasonlít, a hegyoldal pedig egyre meredekebbé válik.
A Cuţilor szoros a völgy középső szakaszán található.
A szoros mélysége 60-100 m között változik.
A hegyoldal pedig egyre meredekebbé válik.
Szárazság idején a vízfolyam eltűnik, a sziklatörmelék alatt vagy pedig a mederben tűnik el nyomtalanul. A Ponita tanya bejáratánál van a szorosnak vége, itt a mészkőszikla 80 m fölötti látványos meredek szakaszt képez. A Cuţilor szorosban számtalan barlang található: az Énekes barlang, Vacii barlang és a Denevérek barlangja.
A Cutilor szorosban számtalan ...
... barlang található.
Hazafelé jövet a Barátka elötti szerpentin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése