Mottó:

"A szülőföldet és a hont nem lehet szeretni, ha nem ismerjük azt úgy, amint a különböző
tájak sajátosságában és szépségében szemtől szemben áll velünk. Önmagunkat sem ismerjük
és nem értjük, csak abban az összefüggésben, amelyben élünk."
"Napfényes tetőkre h
ívogatnak ezek a sorok. Oda, ahol az előítéletek és elfogultságok szorí
és elnyomor
ító bilincsei lehullanak és meg tud szólalni az ember a saját hangján, tud járni a
saját lábán és mer gondolkozni és érezni a saját elméjével és sz
ívével."
(Tavaszi Sándor: Erdélyi tetők)

Kissebesi vízesések

Tanácskozás a Kissebesi vízeséseknél.

Kaldár vízesés.

Rizikó vízesés.

Kánkán vízesés.

Elöttünk a Forrásvölgy (Izvoare).

Útban a Jad völgye felé.
***

A XVII. EKE Vándortábor túráiból (2008)

A Kissebesi vízesések nem olyan nagyok mint az Ördögmalom, a táj sem annyira vad, de a Miska szoros sziklái és maguk a vízesések látványa megéri a fáradságot. A Floroiu erőműnél jobbra térünk, és megteszünk néhány km-t a Jád völgyébe vezető uton, addig ahol a régi munkásszállások voltak. Innen gyalog megyünk tovább, beereszkedünk a Kissebes völgyében levő erdészeti útra, innen már könnyű séta a patak jobb partján, hamarosan megpillantjuk a Kaldár, Rizikó és Kánkán esést. Az út 2-2,5 óra, eljutunk a Magura erdészházhoz, itt irányt változtatunk, jobb kéz felé, nekivágunk az emelkedőnek a Forrásesztena (Stâna de Izvor) irányában. Fent a tetőn megtaláljuk a kék jelzést, amely Biharfüredről jön a Jád völgye felé. Szép havasi legelőkön vezet az ösvény, majd fenyőerdőkön keresztül, végül egy meredek ereszkedő után a Lesi motelhez érünk a Jád völgyébe, ahol vár ránk az autóbuszunk.




video

2009.06.13-Léta vára (Géczi-vár)

A Géczi-vár Léta felöl.

Megmaradt várfalak.

Megmaradt várfalak.

Megmaradt várfalak.

A Géczi-vár.
***

Szombaton, június 13-án Magyarlétára kirándultunk az EKÉ-vel, túravezető Feischmidt János. A falu központjától mindössze 4-4,50 km-re van a létai vár, szekérút vezet enyhe emelkedőkkel egy dombtetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyilik a várromokra és a környező hegyekre.
Az évszázadok folyamán a vár nem játszott különösebb történelmi szerepet, de ennek ellenére érdekes múltja van. Építési idejéről nincsenek pontos feljegyzések, de már 1324-ben “Castrum Leta “ néven oklevelekben említik. A XIV . századtól kezdve több alkalommal találkozunk régi oklevelekben Léta várával kapcsolatos feljegyzésekkel
(pl. Castellanus de Leta - 1370, Castrum Letawar - 1405, stb.) .
Királyi vár volt már Károly Róbert király idejében (1308-1342) - de lehetséges, hogy már azelõtt is -, és az is marad a XV-ik század közepéig, s mint több más erdélyi vár, az erdélyi vajdák hatalma alatt állt, vajdai bírtok volt.
A XVI-ik század második felében Ghéczy János erdélyi kormányzó lett a vár és várbirtok gazdája, aki Báthory István fejedelemtõl jelentõs zálogösszegért kapta meg Léta várát.
Ghéczy János komoly javításokat végzett a megrongált váron, amelyet védelmi szempontból nagyon megerõsített (1586). Ebbõl az idõbõl származik a Ghéczy vár elnevezés. A kormányzó halála után (1589) leánya Ghéczy Kata örökölte a birtokot, melynek jelentõsége egyre csökkent. Pusztulása a XVIII.-ik század elejére, a Habsburg korszakra tehetõ.
A létai vár a kisméretű várak közé tartozott. Két részből állt: a belső ( felső) és a külső (alsó) várból. A vár nyugati oldala meredek szikla, amelyre a vár épült, és csak a keleti oldalán közelíthető meg. A belső vár és annak “öregtornya” a létai vár legrégibb részei, mégis napjainkban is ezek dacolnak a legjobban az időjárás viszontagságaival.
Miután megnéztük a várat, az erdőn keresztül leereszkedtünk a Jára patak völgyébe, a vár alatt levő Moara de pădure nevű faluba, itt megvártuk az autóbuszt, amely Kolozsvárról Létáig hozott, és tovább mentünk Járavizéig (Valea Ierii). Itt megebédeltünk, majd elindultunk felfelé a Jára patak völgyén, hazafele menet pedig megkostoltuk a magyarlétai kürtöskalácsot.


video

A képek a kirándulásról itt láthatók.

2009.06.07- Mikrobuszos kirándulás: a Bedellő és pünkösdi rózsák

A sárga virágú zergeboglár (népiesen pünkösdi rózsa)...

...évelő növény, amely akár 180 centiméteres magasságig is megnőhet.

Kilátás a Bedellőről a Béla vára és a Vultureasa felé.

Az Aranyos völgye a Sárkánykapuból.
***

Vasárnap, június 7-én mikrobuszos kiránduláson vettünk részt, az útvonal a következő volt: indulás reggel 7:00 órakkor a Flip elöl, Torda, az Aranyos völgye, Torockó, Torockó-Szentgyörgy, onnan gyalog fel a Bedellőre, túravezető Márton Erzsike.
Szép napsütéses nyári idő volt, kicsit igen is meleg a gyalogtúrához. Szentgyörgy központjából indultunk, de előbb szavazni mentünk az ottani iskolához (aznap volt a szavazás az EU-parlamenti képviselőkre, korán indultunk és Kolozsváron még nem nyitottak a szavazóközpontok), majd elindultunk a Szentgyörgyi vár irányába. Az utca végén fel is tünt a vár, a dombtetőn, és ott volt a jelzőtábla, a kék sáv a Szilas patak irányába. Elhaladtunk a vár alatt, balkéz felöl a Kököz szoros látszott, jobbfelöl a vár és a régi szekérút, ahol talán a legkönnyebb feljutni a romokhoz. Nemsokára elértük az erdőt és a Szilas patak völgyén mentünk tovább. A keskeny ösvény meredeken kapaszkodott fel a patakvölgyön, széltől kidöntött fák nehezítették az elörehaladást, az ösvény kicsit eltávolodott a pataktól, majd újra visszakanyaródott a Szilas patak festőien szép vízeséséhez. Itt egy kis pihenőt tartottunk, megcsodálva a vízesést, majd indultunk tovább, kijutottunk az erdőből, egy szép tisztásra, ahol egy forrás is volt, itt találtuk az első pünkösdi rózsákat.

"A sárga virágú zergeboglár (népiesen pünkösdi rózsa, azaz Trollius europeaus L.) évelő növény, amely akár 180 centiméteres magasságig is megnőhet. Virága a hosszú szár végén helyezkedik el, enyhén illatos, citromsárga színű, gömbölyű formájú. Gömbölyűségét a 6–15 széles, 2–3 cm hosszú csészelevél összeborulásának köszönheti. A termése nagyszámú tüsző, amelynek bibéje hajlott vagy egyenes. A levélszeletei háromosztatúak, karéjosak, fűrészesen fogazottak."
Május és július között virágzik.
Lásd. http://www.terra.hu/haznov/htm/Trollius.europaeus.html

Itt a csoport két részre oszlott, egy része a forrásnál maradt, és késöbb a Havaspatak völgyén tért vissza Szentgyörgyre, megtekintve a várat is. A másik rész, pontosabban ötön, elindultunk a Sárkánykapuhoz. Nemsokára felértünk a Szilas- és a Cornu-csúcsok közötti 1160 m magas nyeregbe. A kék sáv turistajelzés, amelyen jöttünk, itt találkozik a piros sávval, amely Torockóról jön, és a Remetei szorosban levő menedékházhoz vezet. Egy darabig a két jelzés együtt halad és mi is ezt követtük, majd elhagytuk a jelzést, egy nyírfacsemetékkel benött hegyoldalon ereszkedtünk egy negyedórát, amíg egy nagy dombos-dolinás mezõre értünk. A nagy tisztás közepén kereszteztük a Bedellőről (Izvoare) a Sipote vízeséshez (Aranyos völgye) felé haladó piros kereszt útjelzést, és mivel szándékunk a Sárkánykapu megtekintése, jobbra térünk, a dolinák felé. Túl a víznyelökön az ösvény egy romos pásztorház mellett halad el, itt megtaláltuk a jelzést, majd több emelkedő és ereszkedő szakasz után jó fél óra múlva megérkezünk a Cseppkőbarlang katlanához. A Sárkánykaput és a barlangot valószínüleg az utobbi években kevesen látogatták, sok helyen a kövekre festett jelzést benötte a fű, a fák törzsén levőt takarja a lomb, az ösvény egyáltalán nincs letaposva, több helyen elég magas burján vagy csalánon kellett átgázoljunk. Először egy nagy kapu tűnik fel, mely valamikor a barlang bejárata volt, de mivel beomlott, darabjai ott láthatók a megmaradt barlangrész elõtt. A barlang hossza 125 m, egy oldalággal. Cseppköveit az utóbbi száz év látogatói letörték, így mai állapota szomorú látványt nyújt. A barlang régen a Klára-barlang vagy Bedelllői-cseppkőbarlang nevet viselte, a Sárkánykapu elnevezés román nevének, a Poarta Zmeilor-nak a fordítása. Itt tartottunk ebédszünetet, a hatalmas kapun keresztül le lehet látni az Aranyos völgyébe, sajnos a lombok elégé akadályozzák a kilátást.
Visszatértünk a piros kereszten, egészen a dolinákig, az itatónál megpihentünk, kimásztuk a nyírfás oldalt, és újra a kék és piros sávon haladtunk. Ahol a két jel elválik, ezuttal nem a Szilas patakon, hanem a piros sávon ereszkedtünk lefelé. Nemsokára feltünt a Vidálykő és az Ordaskő, majd elértük a Havaspatak völgyét. A piros jel feltér Torockónak az Ordaskő oldalában, a Remete forrás felé, mi pedig a kék kereszten (a Vidalykő felől jön Szentgyörgynek) folytattuk az utat és 5:45-kor beérünk Szentgyörgyre.


video

Fent a Szilas patak vizesése.

Lent a Sárkánykapu (Poarta Zmeilor).

video
Bejegyzés közzététele


Képek a kirándulásról itt láthatók.



2009.06.06-Mikrobuszos kirándulás: Fenes, Korábia (Piatra Caprei), Dombó csúcs

A Fenes szoros.

Június 6-án a Fenes szorosba (Cheile Feneşului)- és az 1369 m magas Dombó-csúcsra (Vf.Dâmbău) kirándultunk mikrobusszal, túravezető Vlád Pali. Tövis után eltértünk Magyarigen (Ighiu) felé, itt megnéztük a mûemlék barokk református templomot a XVIII. századból, temetõjében nyugszik Bod Péter (1712-69), kora kiemelkedő tudású történésze, irodalmára, II. Apafi Mihály fejedelem feleségének, Bethlen Katának udvari papja. Két barokk kőkoporsó közé helyezett sírja a templomkertben, az emlékének szentelt állandó kiállítás pedig a templombelsőben látható. A katolikus templom egyszerûbb, ennek kertjében van az 1848–49-es szabadságharc áldozatainak emlékmûve. Az Ompoly völgyén Zalatna felé folytattuk az utat, Fenesnél letértünk a Fenes patak völgyébe. A Fenes-völgyén haladva sziklaszoroson megyünk keresztül, itt találjuk a Fenesi Kecskekõ-Korábia (Piatra Caprei-Corabia) nevû sziklakúpokat, tovább egy völgyzárógát van, és innen eljuthatunk a Negrileasa-i nárciszmezõkhöz is. A Torockói havasok (Munţii Trascău) legdélibb részén vagyunk, a Nyugati-szigethegység délkeleti részén, az Érchegység északkeleti tömbjeként, az Aranyos, a Maros és az Ompoly völgyei között terülnek el. A Torockói-havasok domborzata épp a geológiai felépítés töredezettsége miatt igen szabdalt képet mutat. Magasság szempontjából az alacsony hegységek közé soroljuk őket. Távolról nézve olykor 1000 m szintkülönbséggel magasba szökő markáns tömbjei azonban igen magasnak mutatják.
Az erdészháztól elindulunk keresztül a szoroson, szemerkél az eső, de nemsokára megáll és kitisztul az idő.
Jobbkéz felöl meglátjuk a kék kereszt jelzést amely az Igeni (Iezer) tótól jön (távolság 3 óra), kicsit feljebb a völgyön a kék kereszt jelzés feltér balra a Dombó csúcsnak (3 - 3 1/2 óra), és folytatódik tovább Zalatnáig. Elöbb egy patakvölgyön megyünk, majd az erdőn keresztül egy meredek oldalon, mig kiérünk egy tisztásra (Poiana Părăgioasa - Vf.Părăgioasa 1292 m). Megpihenunk az 1.100 meteres dombtetőn, szép a kilátás a Ciumerna plató (Platoul Ciumerna) irányában. Az ösvény újra erdőben vezet, kicsit lejt, majd újra emelkedik, rengeteg a medvehagyma.

A medvehagyma a liliomfélék családjába tartozik. Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkot. A foghagyma illatára és ízére emlékeztető, 25-30 cm magas, hófehér virágú, évelő növény. Március végén, április elején jelennek meg a föld felett hosszúkás, ívesen visszahajló levelei. Fehér virágai április-májusban nyílnak. A hagyma hosszúkás-tojásdad alakú. Emberi fogyasztásra a zöld részek és a hagyma alkalmazható. Nyugat-Európában olyannyira kedvelt fűszernövény, hogy a tömeges gyűjtés veszélyeztetni kezdte állományát, ezért védetté nyilvánították. A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott gyűjtése. Védelméért érdemes egy-egy tőről csak a levelek felét leszedni, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad. Egy-egy hagyma kertben történő elültetésével és a növény termesztésével változatosabbá tehetjük megszokott ételeink ízét, zamatát.
A gerincen tovabbhaladva dél felé új panorama nyilik elénk, a Dombó és a mellette levő kis házikó. Mesebei kornyezet, itt-ott sziklák, egy zsomboly, előkerülnek a Fogarasi havasok csúcsai is, sajnos eleg párás a levegő, ezért a kilátás nem a legtisztább, a körvonalak kissé elmosodnak.




A Fenes völgy (Cheile Feneşului).


video

Kilátás a Dombó csúcsról (1369 m).

video



Képek a kirándulásról itt láthatók.


2009.05.17- Csáklya-Cheile Ceţii (Római fürdő)

Csáklya szoros (Római fürdő) - fentről.

Csáklya szoros (Római fürdő) - lentről.
***

Május 17-én Csáklya szoroshoz és a Tecsesti-i nárciszmezőkhöz kirándultunk, egy mikrobusszal és egy kiskocsival. Kolozsvárról Nagyenyed felé mentünk, majd Tövis után letértünk Borosbenedek (Benic) felé, Csáklya (Cetea) faluig. Innen gyalog indultunk tovább a piros háromszög jelzésen a Csáklya szorosig. Szép napos időnk volt.
A Csáklyakő mögött eredő Csáklya pataka mentén két hasadék is képződött, amelyek közül a leglátványosabb a Csáklya-hasadék. A patak itt valósággal kettéfűrészelte az olisztolitot és egy alig 1-2 m széles hasadékot hozott létre, lépcsőzetes vizesésekkel. A sima sziklafalak közé ékelt résen nem lehet keresztülmenni. Az itt található hatalmas kőüstöket, a bennük kavargó vizzel, Római fürdőnek (Baile Romane) nevezik a helyiek. Megcsodáltuk a vizesést, majd egy meredek ösvényen felkapaszkodva, felülről is megnéztük a hasadékot és az ezt körülvevő sziklafalakat, készitettünk egy rakás fényképet, majd visszatértünk a buszhoz a faluba.


video

Tecşeşti nárciszmezők

A Tecşeşti nárciszmezők.

A Tecşeşti nárciszmezők.

A Tecşeşti nárciszmezők.

Alattunk az Intregalde-i szoros.

Föld és ég között.
***




Csáklya falutól a mikrobusszal visszafordultunk Borosbenedekig, és a Galda patak (P.Galda) völgyén folytattuk az utat, a Galda szoroson keresztül Poiana Modoleşti-ig. Itt elfogyasztottuk az ebédünket, amit a hátizsákban hoztunk magunkkal, elindultunk megkeresni a nárciszmezőt, déli 2:00 óra volt, a főútról, letértünk egy patakvölgybe a sárga kereszt jelzésen, 3 órát irt a jelzőtábla a Csáklyakőig (1233 m), mi az alatta levő nárciszmezőre akartunk eljutni. Egy véget nem érő emelkedő kezdődőtt felfelé a patak völgyén, mentünk-mentünk, már patak sem volt, de még mindig mentünk felfelé, végre egyszer csak véget ért az erdő és egy szép füves tisztásra értünk, és előttünk teljes szépségében ott állott a Csáklyakő, meredek szikláival. Nemsokára egy barátságos kutyakölyök (akkora volt mint egy kissebb borjú) szegődött mellénk, jelezve hogy a közelben emberi település is van, itt fenn kb. 1100 m-en voltunk, és nemsokára elértük Tecşeşti házait. Furcsa elképzelni, hogy is élnek itt fenn az emberek, távol a világtól. Az egyik ház közelében állt egy tábla: Tecşeşti rezervátum - itt kezdődőtt a nárciszmező, és folytatódott hosszú kilómétereken keresztül, újabb és újabb rétek, tele fehér nárciszokkal, több ezer, talán millió.

A nárcisz az egyszikű zárvatermők csoportjába, a hóvirágfélék családjába tartozik, 30-50 cm, szára kétélű, hosszában karcolt, egyvirágú. Levelei akkorák, mint a főkocsány, keskenyek. A melléklepel félhold alakú, sárga, veres, fodros szélű és sokkal rövidebb, mint a lepelkaréj. Porzói a lepellel összenőttek és nem egyforma hosszúak. Virága illatos, kedves kerti virág is. Hagymás növény, melynek földfeletti szára egyetlen virágban végződik, mely hármas típusú. A lepel csöve és a magház nincs összenyomva. A lepelcimpák keskenyebbek, piszkosfehér színűek.Számuk nagymértékben csökkent, mivel a mezőket legelőként használják, s nagyon sok helyen e faj teljesen eltűnt. Habár úgy tűnik közönséges növényfaj, mégis veszélyeztetett a megmaradása.

Emelkedővel indul az út, szerencsére az erdei ősvény több virágba borult tisztáson át vezet, és jó az idő, igy a völgy csodálatos panorámája tárul elénk. A piros háromszög jelzésen próbálunk beereszkedni a völgybe, egy sziklás szakadék szélén visz a jel, alattunk a Galda patak völgye, majd fák között, egyik fán még ott a háromszög, de a következő jelet már nem találjuk, bal felöl a szakadék, másik oldalt erdő, de meredek az oldal, nehezen ereszkedünk le a fák között, a sziklákkal ellentétes oldalon, elérjük az erdőszélét, füves hegyoldal, szintén meredek, de kicsit könnyebb az ereszkedés a füves oldalon. Egy faházikóhoz érünk, egy öreg tehenet legeltet, töle kérünk utbaigazitást. Egy meredek ösvényen beérünk egy patakvölgybe, itt már házak is vannak és út, mely az Intregalde-i szoros felső, Modoleşti felöli végéhez visz. Ide érkezik be a piros háromszög, amit fent elvesztettünk. Végigmegyünk az Intregalde szoroson, kétfelöl hatalmas sziklafalak, az út nem aszfaltozott ezért sajnos nyeljük a port amit a mellettünk elhaladó járművek felvernek, este 8:30 órára megérkezünk a mikrobuszhoz és onnan indulunk vissza Kolozsvárra..

Képek a kirándulásról itt láthatók.


video