Mottó:

"A szülőföldet és a hont nem lehet szeretni, ha nem ismerjük azt úgy, amint a különböző
tájak sajátosságában és szépségében szemtől szemben áll velünk. Önmagunkat sem ismerjük
és nem értjük, csak abban az összefüggésben, amelyben élünk."
"Napfényes tetőkre h
ívogatnak ezek a sorok. Oda, ahol az előítéletek és elfogultságok szorí
és elnyomor
ító bilincsei lehullanak és meg tud szólalni az ember a saját hangján, tud járni a
saját lábán és mer gondolkozni és érezni a saját elméjével és sz
ívével."
(Tavaszi Sándor: Erdélyi tetők)

2009.06.13-Léta vára (Géczi-vár)

A Géczi-vár Léta felöl.

Megmaradt várfalak.

Megmaradt várfalak.

Megmaradt várfalak.

A Géczi-vár.
***

Szombaton, június 13-án Magyarlétára kirándultunk az EKÉ-vel, túravezető Feischmidt János. A falu központjától mindössze 4-4,50 km-re van a létai vár, szekérút vezet enyhe emelkedőkkel egy dombtetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyilik a várromokra és a környező hegyekre.
Az évszázadok folyamán a vár nem játszott különösebb történelmi szerepet, de ennek ellenére érdekes múltja van. Építési idejéről nincsenek pontos feljegyzések, de már 1324-ben “Castrum Leta “ néven oklevelekben említik. A XIV . századtól kezdve több alkalommal találkozunk régi oklevelekben Léta várával kapcsolatos feljegyzésekkel
(pl. Castellanus de Leta - 1370, Castrum Letawar - 1405, stb.) .
Királyi vár volt már Károly Róbert király idejében (1308-1342) - de lehetséges, hogy már azelõtt is -, és az is marad a XV-ik század közepéig, s mint több más erdélyi vár, az erdélyi vajdák hatalma alatt állt, vajdai bírtok volt.
A XVI-ik század második felében Ghéczy János erdélyi kormányzó lett a vár és várbirtok gazdája, aki Báthory István fejedelemtõl jelentõs zálogösszegért kapta meg Léta várát.
Ghéczy János komoly javításokat végzett a megrongált váron, amelyet védelmi szempontból nagyon megerõsített (1586). Ebbõl az idõbõl származik a Ghéczy vár elnevezés. A kormányzó halála után (1589) leánya Ghéczy Kata örökölte a birtokot, melynek jelentõsége egyre csökkent. Pusztulása a XVIII.-ik század elejére, a Habsburg korszakra tehetõ.
A létai vár a kisméretű várak közé tartozott. Két részből állt: a belső ( felső) és a külső (alsó) várból. A vár nyugati oldala meredek szikla, amelyre a vár épült, és csak a keleti oldalán közelíthető meg. A belső vár és annak “öregtornya” a létai vár legrégibb részei, mégis napjainkban is ezek dacolnak a legjobban az időjárás viszontagságaival.
Miután megnéztük a várat, az erdőn keresztül leereszkedtünk a Jára patak völgyébe, a vár alatt levő Moara de pădure nevű faluba, itt megvártuk az autóbuszt, amely Kolozsvárról Létáig hozott, és tovább mentünk Járavizéig (Valea Ierii). Itt megebédeltünk, majd elindultunk felfelé a Jára patak völgyén, hazafele menet pedig megkostoltuk a magyarlétai kürtöskalácsot.




A képek a kirándulásról itt láthatók.

1 megjegyzés:

  1. Üdvözlöm! Nevem, Tóth Béla és egy kérdéssel fordulnék Önhöz. A jövő héten a munkatársaimmal mi is szeretnénk meglátogatni a várat Magyarlétán. Kérdésem az lenne, hogy a mikrobuszunkat ott kell-e hagyni a faluban, vagy egy darabig mehetünk vele az ösvényeken, szekérutakon? Az idősebbeknek kicsit sok lenne az oda-vissza 8-9 km. Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Tóth Béla (antaltoth7@gmail.com)

    VálaszTörlés