Mottó:

"A szülőföldet és a hont nem lehet szeretni, ha nem ismerjük azt úgy, amint a különböző
tájak sajátosságában és szépségében szemtől szemben áll velünk. Önmagunkat sem ismerjük
és nem értjük, csak abban az összefüggésben, amelyben élünk."
"Napfényes tetőkre h
ívogatnak ezek a sorok. Oda, ahol az előítéletek és elfogultságok szorí
és elnyomor
ító bilincsei lehullanak és meg tud szólalni az ember a saját hangján, tud járni a
saját lábán és mer gondolkozni és érezni a saját elméjével és sz
ívével."
(Tavaszi Sándor: Erdélyi tetők)

2009.06.07- Mikrobuszos kirándulás: a Bedellő és pünkösdi rózsák

A sárga virágú zergeboglár (népiesen pünkösdi rózsa)...

...évelő növény, amely akár 180 centiméteres magasságig is megnőhet.

Kilátás a Bedellőről a Béla vára és a Vultureasa felé.

Az Aranyos völgye a Sárkánykapuból.
***

Vasárnap, június 7-én mikrobuszos kiránduláson vettünk részt, az útvonal a következő volt: indulás reggel 7:00 órakkor a Flip elöl, Torda, az Aranyos völgye, Torockó, Torockó-Szentgyörgy, onnan gyalog fel a Bedellőre, túravezető Márton Erzsike.
Szép napsütéses nyári idő volt, kicsit igen is meleg a gyalogtúrához. Szentgyörgy központjából indultunk, de előbb szavazni mentünk az ottani iskolához (aznap volt a szavazás az EU-parlamenti képviselőkre, korán indultunk és Kolozsváron még nem nyitottak a szavazóközpontok), majd elindultunk a Szentgyörgyi vár irányába. Az utca végén fel is tünt a vár, a dombtetőn, és ott volt a jelzőtábla, a kék sáv a Szilas patak irányába. Elhaladtunk a vár alatt, balkéz felöl a Kököz szoros látszott, jobbfelöl a vár és a régi szekérút, ahol talán a legkönnyebb feljutni a romokhoz. Nemsokára elértük az erdőt és a Szilas patak völgyén mentünk tovább. A keskeny ösvény meredeken kapaszkodott fel a patakvölgyön, széltől kidöntött fák nehezítették az elörehaladást, az ösvény kicsit eltávolodott a pataktól, majd újra visszakanyaródott a Szilas patak festőien szép vízeséséhez. Itt egy kis pihenőt tartottunk, megcsodálva a vízesést, majd indultunk tovább, kijutottunk az erdőből, egy szép tisztásra, ahol egy forrás is volt, itt találtuk az első pünkösdi rózsákat.

"A sárga virágú zergeboglár (népiesen pünkösdi rózsa, azaz Trollius europeaus L.) évelő növény, amely akár 180 centiméteres magasságig is megnőhet. Virága a hosszú szár végén helyezkedik el, enyhén illatos, citromsárga színű, gömbölyű formájú. Gömbölyűségét a 6–15 széles, 2–3 cm hosszú csészelevél összeborulásának köszönheti. A termése nagyszámú tüsző, amelynek bibéje hajlott vagy egyenes. A levélszeletei háromosztatúak, karéjosak, fűrészesen fogazottak."
Május és július között virágzik.
Lásd. http://www.terra.hu/haznov/htm/Trollius.europaeus.html

Itt a csoport két részre oszlott, egy része a forrásnál maradt, és késöbb a Havaspatak völgyén tért vissza Szentgyörgyre, megtekintve a várat is. A másik rész, pontosabban ötön, elindultunk a Sárkánykapuhoz. Nemsokára felértünk a Szilas- és a Cornu-csúcsok közötti 1160 m magas nyeregbe. A kék sáv turistajelzés, amelyen jöttünk, itt találkozik a piros sávval, amely Torockóról jön, és a Remetei szorosban levő menedékházhoz vezet. Egy darabig a két jelzés együtt halad és mi is ezt követtük, majd elhagytuk a jelzést, egy nyírfacsemetékkel benött hegyoldalon ereszkedtünk egy negyedórát, amíg egy nagy dombos-dolinás mezõre értünk. A nagy tisztás közepén kereszteztük a Bedellőről (Izvoare) a Sipote vízeséshez (Aranyos völgye) felé haladó piros kereszt útjelzést, és mivel szándékunk a Sárkánykapu megtekintése, jobbra térünk, a dolinák felé. Túl a víznyelökön az ösvény egy romos pásztorház mellett halad el, itt megtaláltuk a jelzést, majd több emelkedő és ereszkedő szakasz után jó fél óra múlva megérkezünk a Cseppkőbarlang katlanához. A Sárkánykaput és a barlangot valószínüleg az utobbi években kevesen látogatták, sok helyen a kövekre festett jelzést benötte a fű, a fák törzsén levőt takarja a lomb, az ösvény egyáltalán nincs letaposva, több helyen elég magas burján vagy csalánon kellett átgázoljunk. Először egy nagy kapu tűnik fel, mely valamikor a barlang bejárata volt, de mivel beomlott, darabjai ott láthatók a megmaradt barlangrész elõtt. A barlang hossza 125 m, egy oldalággal. Cseppköveit az utóbbi száz év látogatói letörték, így mai állapota szomorú látványt nyújt. A barlang régen a Klára-barlang vagy Bedelllői-cseppkőbarlang nevet viselte, a Sárkánykapu elnevezés román nevének, a Poarta Zmeilor-nak a fordítása. Itt tartottunk ebédszünetet, a hatalmas kapun keresztül le lehet látni az Aranyos völgyébe, sajnos a lombok elégé akadályozzák a kilátást.
Visszatértünk a piros kereszten, egészen a dolinákig, az itatónál megpihentünk, kimásztuk a nyírfás oldalt, és újra a kék és piros sávon haladtunk. Ahol a két jel elválik, ezuttal nem a Szilas patakon, hanem a piros sávon ereszkedtünk lefelé. Nemsokára feltünt a Vidálykő és az Ordaskő, majd elértük a Havaspatak völgyét. A piros jel feltér Torockónak az Ordaskő oldalában, a Remete forrás felé, mi pedig a kék kereszten (a Vidalykő felől jön Szentgyörgynek) folytattuk az utat és 5:45-kor beérünk Szentgyörgyre.




Fent a Szilas patak vizesése.

Lent a Sárkánykapu (Poarta Zmeilor).


Bejegyzés közzététele


Képek a kirándulásról itt láthatók.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése