Mottó:

"A szülőföldet és a hont nem lehet szeretni, ha nem ismerjük azt úgy, amint a különböző
tájak sajátosságában és szépségében szemtől szemben áll velünk. Önmagunkat sem ismerjük
és nem értjük, csak abban az összefüggésben, amelyben élünk."
"Napfényes tetőkre h
ívogatnak ezek a sorok. Oda, ahol az előítéletek és elfogultságok szorí
és elnyomor
ító bilincsei lehullanak és meg tud szólalni az ember a saját hangján, tud járni a
saját lábán és mer gondolkozni és érezni a saját elméjével és sz
ívével."
(Tavaszi Sándor: Erdélyi tetők)

2010.09.11-EKE emléktúra dr.Páter Béla születésének 150. évfordulója alkalmából

2010 szeptember 11-n a kolozsvári EKE emléktúrát szervezett a Páter forráshoz. A túra része volt annak a háromnapos rendezvénysorozatnak, amelyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület mezőgazdasági szakosztálya, az Erdélyi Kárpát-Egyesület, valamint a Szász Pál Egyesület szeptember 10-12-én megemlékezett Páter Béla születésének 150. évfordulójáról. A három napos megemlékezés programja a következő rendezvényekből állt:

- 10-én pénteken délután 3 órától tudományos ülésszak az EME előadótermében
- 11-én, szombaton Páter Béla-emléktúra; gyülekezés 9 órakor a monostori
végállomásnál
- 12-én, vasárnap 10 órától ünnepi istentisztelet az evangélikus-lutheránus
templomban majd koszorúzás a templom udvarán

Ki volt Páter Béla? Csak néhány adatot említsünk meg.

Dr.Páter Béla (1860-1938), a neves gyógynövénykutató, egyetemi tanár, 1860. szeptember 9-én született a Sáros megyei Eperjesen. Lőcsén végezte elemi és középiskolai tanulmányait, később a Budapesti Tudományegyetemen és a Királyi József Műegyetemen tanult. 1883-ban természetrajz- és földrajzszakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1893-ban a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézethez helyezték. A gyógynövényekről első írása 1905-ben jelent meg, leírásukkal, gyógyhatásuk ismertetésével foglalkozott. Igen jelentősek voltak az általa összeállított teakeverékek, ezek Európában is közismertek voltak.
Páter Béla magatartását mindvégig a közjóért való tenniakarás jellemezte.
Az Erdélyi Gazdasági Egyletben működött, ahol igazgató, 1925-ben pedig tiszteletbeli tag lett. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek választmányi tagja volt, az egyesület Természettudományi Szakosztályának elnöki tisztét töltötte be. Ezenkívül az Erdélyi Kárpát-Egyesület választmányi tagja, majd elnöke. Emlékét az Evangélikus- Lutheránus Egyház is kegyelettel őrzi, ahol főgondnoki tisztet töltött be.
Akárcsak sok kolozsvári kortársa (és a maiak is), nagyon szerette a Bükk-erdőt. Sokat járt ide kirándulni és botanizálni. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület "Erdély" című folyóiratában ismertette a Bükk-erdő növényvilágát.

A Bükk két helyneve is viseli az EKE volt elnökének a nevét: a Páter út és a Páter forrás.

A dr.Páter Béla által annyiszor bejárt útszakasznak az EKE vezetősége - tekintettel arra is, hogy élete utolsó éveiben a neves botanikus a szervezet elnöke volt - a Páter-út nevet adta, ez a Bükk egyik legszebb sétaútja. Dr. Páter Béla, – már elnöksége előtt is turistáskodott – tagja volt az EKÉ-nek még abból az időből, amikor még nem járt autóbusz Monostorra. Akkoriban a Bükki kirándulások az EKE székháza, a Mátyás király szülőháza elől indultak és a kirándulás céljától függően különböző irányból közelítették meg a Felek oldalát. A Páter út a Mező utca elejétől a Plecska és a Pap völgy választójára kapaszkodott, majd ezen folytatódott egészen az 50-es években épült Bükki menedékházig (6 km).

Az Árpád csúcs (833 m) alól eredő Mikes patak jobb oldali ágának völgyében található forrást pedig, a helyiek által Flamândának ismert forrást Páter-forrásnak nevezték el.


Indulás a monostori végállomásról.

A szeptember 11-i Páter emléktúra a monostori végállomásról indult, reggel 9 órakor Tóthpál Tamás vezetésével, 29 személy vett részt, ebből 22 EKE tag és 7 vendég: Dénes Emese, Farkas Zoltán, László Anikó, Lázár Enikő, Lázár László, Macalik Ernő és Székely Mária. Az erdőn keresztül indultunk a Diós felé, itt pihenőt tartottunk, ahol a túravezető rövid előadást tartott, a piros sáv jelzésen haladtunk a Bükki telep irányába. Tőlünk keletre, a Mezőutca végéből indul az az út, amelyet Páter útnak neveztek (a sárga jelzés nagyjából egybe esik), ezt az utat a neves biológus sokszor bejárta. Rövid szünetet tartottunk ott ahol valamikor a Bükki menedékház állt, a ott emelt masszív kőépület, amely át kellett volna vegye a helyét, a mai napig sem lett befejezve. Átmentünk a Bükki telepen, magunk mögött hagyva a modern villákat, elértük a feleki gömbkövekről híres Sárosbükköt, majd a piros jelzésen haladtunk a Mikesi házakig, onnan az Árpád csúcs irányába tértünk le jobbra. Elhagytuk a Mikesi házakat és a rádiósházat, megcsodáltuk a Kolozsvár környékén levő egyetlen ehető gesztenye fáját, mely tele volt terméssel, az Árpád csúcs alatt átvágtunk a legelőn és beereszkedtünk a meredek oldalon a völgy felső végébe, ahol több kis patakocskából létrejön a Mikes patak. Csendes szép tisztáson álltunk meg, ahol frissen festett jelzés vezetett a kis patak partjára, ahol a sűrű lombok alatt megpillantottuk a forrást. A Páter Béla megemlékezésre, Tóthpál Tamás, Szőcs Jánossal és Mille Ferivel, rendbe tették a Páter-forrást, útjelzés is volt a rendezvény előtti héten.

Tóthpál Tamás rövid előadást tartott.

A feleki gömbkövekről híres Sárosbükk.

Az Árpád csúcs.

A Páter forrás tisztása.

Nem sikerült kiderítenem, hogy Páter Béla valóban járt-e ide a forráshoz. Szerintem, valószínüleg járt. Ez a hely kicsit távolabb van mint a Kolozsvár környéki többi kirándulóhely, ez a “civilizált világ „ zajától távol eső kis zuga a Bükk erdőnek a csend és a nyugalom jelképe, itt még a természet megmaradt érintetlenül, megmenekült a pusztulástól, legalább egy időre, hisz mindannyian tudjuk, hogy a Plecska völgye egyre jobban beépül, a Gorbó völgyére is hasonló sors vár, sokfelé az eldobott szemét, műanyag zacskók, palackok, törmelék az épitkezésektől csúfitják el az erdőt és a patakvölgyeket, a Szentjános kút vize szennyezett lett, az Árpád csúcs körüli legelőt felparcellázták, kerítésekkel szabdalták fel, juhok, kecskék legeltek, elviselhetetlen volt a szag, szó volt egy Peana nevű negyedről is, és már pár ház is épült nem messze a csúcstól. Sajnos az egyre terjeszkedő város és a közeli falvak, nem gondolnak a természetszerető kolozsvári turistákra, így egyre jobban kiszorulunk kedvenc kirándulóhelyeinkről.

A forrás ...

... és a lépcsők, melyek oda vezetnek.


A Páter forrás tisztásán...

... Bozsoki Adrienn szabadtéri fotókiállítást
rendezett.

A Páter forrás tisztásán Bozsoki Adrienn szabadtéri fotókiállitást rendezett az EKE fotózást kedvelő tagjainak képeiből, a képek a természetet, növényeket, virágokat, kirándulásokat ábrázoltak. Nehéz volt eldönteni a sok szép képből, hogy melyik kerüljön az első, második illetve harmadik helyre, legtöbb szavazatot Bozsoki Adrienn, Mezei Elemér és Fazekas Feri fotói kapták.

Az EKE fotózást kedvelő tagjainak képeiből.

A képek a természetet, növényeket, virágokat,
kirándulásokat ábrázoltak.


Nehéz volt dönteni.

A kiállítást egy rövid zápor
zavarta meg.

A képkiállitást sajnos egy rövid zápor zavarta meg, szerencsére a képekbe nem tett kárt, mert előrelátóan átlátszó műanyag védőborítékba helyeztük őket, mi meg magunkra húztuk esőköpenyegeinket, a csepergés, amilyen hamar jött, olyan hamar el is állt, de a képeket csak összeszedtük és elcsomagoltuk. Ezután Szakács Éva kolozsvári EKE-társ által készített kis emlékkoszorút helyeztünk el a forrásnál, Vekov Károly EKE elnök beszédében emlékezett meg dr.Páter Béláról, majd sorban vizet merítettünk a kis forrásból.

Vekov Károly EKE elnök beszédében
emlékezett meg dr.Páter Béláról.

Vízet meritettünk a kis forrásból.

Emlékkoszorút helyeztünk el a forrásnál.

Leereszkedtünk a Bivalyosra.

Hazafelé menet, vendégeink a Mikesi házak és a Bükki telep felé indultak, mi a Mikesi tótól jövő úton ereszkedtünk be a Bivalyosra, az időjárás mintha játszott volna velünk, hol csepergett az eső, hol megállt, de végül kisütött a nap és az erdő felett megjelent a szivárvány, mintha látványos befejezést tervezett volna a mai kirándulásnak.

A Bivalyos bivalyokkal és a
Kismagurával.

Az erdő felett megjelent a szivárvány.

A közeledő ősz jelei.

Innen a Dumbrava gerincen, a kék kereszt jelzésen tértünk haza, 22 km út megtétele után értünk a Monostor negyedi végállomásra.

Az EKE tagok fotói ezúttal ...


... az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában
vannak kiállítva.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület - Kolozsvár 1891 Fotóklubja megismétli azt a természetfotó kiállítást, amelyet Páter Béla születésének 150. évfordulója alkalmával rendezett a Páter forrásnál. Az EKE tagok fotói ezúttal az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában vannak kiállítva, szept. 28-tól október 19-ig..