Eljött a 2013-as év és a január. Napsütéssel
búcsúzott tölünk az óév, december végén több kirándulás is volt meghírdetve és
szép számban voltak résztvevők, szombaton, 29-én az Őzek-völgyében és a
Bácsi-torokban, vasárnap, 30-án a Sárosbükk – Majláth-kút – Cérna-forrás
útvonalon. A Bivalyoson tiszta, napos időben szép a kilátás nyugat felé a
Gyalui-hegyekre, keleten a Radnai-havasok hóborította bércei is láthatók
voltak. Ritka alkalom, mert a sokszor párás, ködös levegő, vagy a felhős égbolt
miatt nem mindig részesülünk ilyen szép látványban.
 |
| Csoportkép a Bivalyoson - 2012.12.30-án. |
A hagyománynak megfelelően több mint 70-en
ünnepelték az Új Évet az Apáczai Liceum dísztermében szervezett
EKE-Szilveszteren, melynek rendezői Bagaméri Tibor és Kovács F. Zsuzsa voltak.
Január 2-án, hideg, de napsütéses idő
csalogatott a 2013-as év első túrájára. A monostori végállomáson két túrából is
válogathattak az itt összegyült eketagok. A hagyományos évnyító és „józanító”
túrát, a Rejtett-forráshoz Bagaméri Tibor vezette. A másik túra, Székely Lavota
szintén hagyományos és népszerű szerdai „Gyalogolni jó!” túrája volt az
István-forráshoz. A két túrán összesen 44 résztvevő volt.
Az első hét napos idővel indult, majd ködös,
borús idő váltotta fel, a decemberi hóból is elég sok maradt, sok helyen
jegesek, csúszosak az utak, így a túrázás is nehezebb, mint a többi évszakban,
a napok is rövidek. De kirándulni azért télen is lehet, a Bácsi-torok, a
hagyományos Árpád-csúcs, Gyalui-erdő, Majláth-kút és más túraajánlatok között
válogathattunk a januári programból, mindenki saját izlése és fizikai erőnléte
szerint.
 |
| 2013.01.02-Évnyító vagy "józanító" túra. |
Kezdünk egy új esztendőt, egy évvel öregebbek
vagyunk, talán észre sem veszük vagy csak nem tudjuk, miért tünnek most
hosszabbnak a kilométerek. De jön a hétvége, reggel csereg az óra, vár a
hátizsák, indulunk. Az utcán, a reggeli csendben felbukkan egy-egy túrabotos
kiránduló, kiváncsian nézzük, vajon velünk tart-e? De ki az, aki ilyenkor útnak
indul? Zubor István, újságíró, hegymászó és turista talán így felelne: „Turista
az, akinek gyönyörűség a kilátás, akinek barátja a csend és akinek élmény a
vihar. Megáll a réteken, megbámulja a virágok pompáját, nyitott szívvel
hallgatja a madarak vidám beszédét, csendes bámulattal áll meg a hatalmas
fenyők alatt és áhítattal néz a magasba szökő sziklabércre. Nem esik kétségbe
ha megered a zápor, nem ijed meg a keményre fagyott úttól, nem riasztja vissza
a sár és nem rémíti meg az éjszaka. A természet csak szép tud lenni!!”
