A Szolcsvai-búvópatak barlangja a Torockói-hegységben található egyetlen védett barlang. A Dâlbina víznyelőnél felszín alá tűnt három (Valea Poienii, Ponor, Valea Seaca) patak vize 1214 m felszín alatti út megtétele után 90 méterrel alacsonyabban kerül ismét a felszínre. A mellékjáratokkal együtt a barlang teljes hossza 2022 m. A bejárattól mintegy 350 méterre levő csodák termében az állandó légáramlatok hatására érdekes elferdült sztalagtitok, úgynevezett anemolitok keletkeztek.
A Csodák termének sajátos mikroklímája van, sokszor a levegő hőmérséklete 20 C fok fölé is emelkedik, ami a barlangokban ritka jelenség. A barlangban nagyszámú denevérpopuláció is él. A védett terület felszíne a ponori hatalmas víznyelővel együtt, ahol egy kb. 25 méteres vízesés is található, összesen 2 hektár.
Malom-patak-völgyében; kb. 4,5 km megtétele után vége szakad az útnak és elõttünk magaslik a Szolcsvai-búvópatak (Huda lui Paparã) impozáns barlangkapuja.
Egy lengõhídon kelünk át és miután megtekintettük a barlangszájat közelebbrõl is, nekivágunk a hegynek a kék kereszt jelzést követve. 220 m szintkülönbséget mászunk itt ki alig 2 km-es távon. Kiérünk a gerincre, ahonnan szép kilátás nyílik az Aranyos-völgyére és a Dilbina-nyelõre. Az elénk táruló kép nem olyan látványos ugyan, mint a kifolyás, de nyáridõben vonzó kirándulóhely, hiszen néhány méterrel fennebb kellemesen lehet lubickolni a kisebb zuhatagok alatt keletkezett kõüstökben. Ennek a barlangbejáratnak a román neve Pestera Dâlbina vagy Vânãtarea Ponorului. Érdemes felkeresni, a Bulz-hegy megkerülésével, 250 m szintkülönbség megmászásával, a víznyelőjét (Peştera Vânătara), ahol három patak: a Seaca, Cheia és a Valea Poienii összefolyásánál, egy járhatatlan dolina-szájban tűnnek el, dübörgő zúgással, a barlang víznyelőjében.
A képek a Szolcsvai-búvópatakról itt láthatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése