2014.07.06-Kirándulás a Meleg-Szamos forrásvidékére – a Szamosbazárhoz

A kanyargós, csendesen folydogáló Kis-Szamos része városunknak, életünknek, sétálunk partján, nézzük az úszkáló vadrucákat, sirályokat, hallgatjuk csobogását, ivóvizünk is a Szamos vize. Mekkora útat tesz meg, milyen akadályokon küzdi át magát, amíg ide ér hozzánk, arre nem is gondolunk. 

A Kis-Szamos két ágból fakad: mint tudjuk a Bihar-hegység belsejében ered a nagyobbik ág, a Meleg-Szamos (Someşul Cald), a kisebbik Hideg-Szamos (Someșul Rece) a Gyalui-havasokból, az Öreghavas alól. Ezek a Gyalui-tó víztározójában folynak össze és a víz innentől Kis-Szamos néven fut tovább. A folyó Gyalutól kezdve tágabb völgyben folytatja útját Kolozsvár felé, Dés mellett összefolyik a Nagy-Szamossal és a Szamost alkotja. Az 1978-ben épült jósikafalvi (Belis) völgyzáró gát a Meleg-Szamos vizét tartja vissza. A Meleg Szamoson sorakozó tavak közül, ez a legnagyobb. A gát magassága 92 m, a tó hossza 17,3 km. Mélyben nyugszik a hajdani település. Annak idején az ott lakó családokat felköltöztették a dombra. Az 1974-ben épített Tarnicai tó a halászok paradicsoma. Sok kirándulót vonz ide a csodaszép táj. Ezeket a tavakat az ember hozta létre, ami ezeknél feljebb van, az már a természet vad erőinek a műve. Ilyen az a csodálatos karszt-fennsík, melynek a neve Pádis. ennek egyik leglátványosabb része a Szamosbazár. Július 6-án oda kirándultunk, Vas Géza túravezetővel.

 Szombat reggel indulunk Bánffyhunyadra, letérünk a Nagykalota (Călata), Meregyó (Margău) és Havasrekettye (Răchiţele) felé vezető útra. Doda Pilii-nél elérjük az itt még kicsike Meleg-Szamost, az út tovább a bal parton halad, egész a Meleg-Szamos szorosának bejáratáig. Az idő csodálatos, kék égbolt, szép napsütés, jobbat nem is kívánhatunk egy jó kiránduláshoz..

A Szamosbazár (Cheile Someşului Cald) egy körút, egy káprázatosan szép kirándulóhely a Bihar-hegységben. Az ott látható sok szép karsztjelenség ihlette a “bazár” elnevezést, amely a bihari hegyek lelkes rajongójától, kutatójától és felfedezőjétől, Czárán Gyulától származik "...ne tessék visszariadni a Szamosbazár nevétől, ez olyan bazár, ahol nem vernek át senkit, itt nem árulnak semmit pénzért, mindent ingyen élvezünk. A Meleg-Szamos a legcsodálatosabb alakulatoknak és képződményeknek egy egész panorámára való hosszú képsorozatát alkotta meg". Szamos-bazár a Meleg-Szamos forrásánál található sziklafalak, sziklatornyok, vízesések, barlangok látványos együttese, egy egész barlangrendszer alakult itt át egy hatalmas kanyonná. Két jelentős látványosságot foglal magába: az Aragyásza barlangot (Cetăţile Rădesei) és a Szamos kőközt. Szamosbazár körútja két körút összetevéséből áll, amelyek egy 8-as szám formája van. A kisebbik kör a barlangi út, míg a nagyobbik kör a Meleg-Szamos szurdokját két oldalról megkerülő nagy körút. 

A Meleg-Szamos völgyén haladó erdészeti út, a szoros bejárata előtt egy forrás közelében véget ér . Itt ivóvizünket felfrissíthetjük, majd a forrástól pár méterre a hegyoldalba kapaszkodó piros pont jelzésen megkezdhetjük a felfelé mászást. A meredek erdei ösvényen 30 perc után egy barlang szájához jutunk. Ezt hívják Belcazar palotájának (Honu-barlang), 75 m hosszú, nincsenek benne cseppkővek. Tovább kapaszkodunk a Szamossal párhuzamosan a piros ponttal jelzett ösvényen, kidöntött fatörzsek és sziklák között . Balkéz felől egy sziklás-köves csúcsra mászhatunk ki óvatosan, szép kilátás nyílik a Belvedere sziklaerkélyre és az egész sziklafalra. Nem szabad túl közel menni a szakadék széléhez, mert a puha föld könnyen leszakadhat. Rövid pihenő után, tovább haladunk, jobbról magas sziklafalak kísérik utunkat. Ezek A Bábel-sziklák, a Három arkangyal, az Elvált- és a Szemirámisz-torony. Hasonlóan csodálatos kilátásunk van a következő kilátó pontból is, ezúttal a Moloh-vízesésre, tovább folytatva piros pontos  utunkat, kisebb, nagyobb emelkedők és ereszkedők, a végén pedig egy erősebb ereszkedő és egy patakátkelés után hirtelen kitágul a völgy. Előlről, hátulról, jobbról, balról hatalmas hegyoldalak. A zord fenyveseket fehér sziklafalak veszik körül, 5 patak találkozik itt a völgyben, a Szamosbazár szívében vagyunk. Ez a Fortuna-liget (Poiana Rădesei). Itt ebédszünetet tartunk és megtekintjük az Aragyásza barlang kijáratát és a Medúza-zugot. Közvetlenül a Szamos-bazár völgye előtt található az Aragyásza-barlang (Cetăţile Rădesei) több tágas teremmel is rendelkező alagútbarlang, a 212 méter hosszú alagútban nagy termeken lehet keresztül haladni, melyek tetején kéményszerű ablakok nyílnak, helyenként láncokba kapaszkodva, vagy létrákon kell mászni. Ez már a kis-körút része, a nyolcas kisebb fele, időhiány miatt ezt nem járjuk végig, hanem folytatjuk a nagy-körutat, a Meleg-Szamos szorosának a bejárását. Az Aragyásza-barlang és kanyon kijáratánál az Aragyásza-patak a Feredeu-patakkal folyik össze, tulajdonképpen itt jön létre a Meleg-Szamos. Innen kezdődik a Meleg-Szamos szorosa, ez a rész a folyó legfestőibb és legvadabb szakasza: a 100 m-es sziklafalak közt tör útat magának a folyó a szűk folyóvölgybe. Megfordulunk, balkéz felé, a Sárkány-zugban a Feredő-patak kis vízesését láthatjuk A Fortuna-ligetetbe visszatérve hamarosan elhagyjuk az amúgy is járhatatlan Szamos-szorost és egy jó fél órás, kapaszkodó után felérünk egy sziklaerkélyre, a Belvederére (1342 m). A látvány csodálatos! Alattunk 150 m függőleges sziklafal, szemben velünk a másik oldal meredek sziklái, ezek mellett jöttünk el körutunk elején, észak felé távolabb a Sík-havas, a Tolvajkő és az Onceasa rét. Elhagyjuk a kilátót,  egy erősen meredek ereszkedő következik, kis szerpentinen és apró kavicsos ösvényen ereszkedünk. Lentről egy csoport turista küszködik felfelé, nekik sem lehet könnyű dolguk, félre húzódunk, helyet engedve nekik a keskeny ösvényen, biztatjuk őket , hogy nincs már sok a tetőig. Elhaladnak mellettünk, most már rajtunk a sor, összeszedjük a bátorságunk, valahogy csak le kell jutni innen. Gyökerekbe, sziklákba kapaszkodunk, meg-megcsúszunk - ezt a nadrágunk bánja - de egy jó fél óra múlva már járhatóbb ösvényre érünk, amely már nem annyira meredek. 

Elhaladunk egy cukorsüveg alakú sziklaoszlop mellett. Majd az erdei út leér a Szamos partjára, ahol átkelünk a vízen, egy kidőlt farönkön egyensúlyozva aki merész, vagy mezítláb a vízen keresztül. A túra és a fárasztó ereszkedés után, legtöbben a vizen való átkelést választjuk, ez talán biztonságosabb. Itt véget ér kalandos gyalogtúránk, mi se hittük, hogy képesek vagyunk erre. Rendbeszedjük kissé öltözékünket a nap viszontagságai után, fogadkozunk magunkban, hogy többet nem indulunk ilyen útra, de mi se gondoljuk ezt komolyan. Beülünk a kocsikba és indultunk hazafelé Ponor-Ék irányába, majdnem 3 óra az út Kolozsvárig. Útközben már fáradságot feledve, terveket szövünk a jövőheti kirándulásra, és a következő hétvége ismét a turistaösvényeken talál ...

2014.06.15-Kirándulás az Ördögmalom vízeséshez

A Dregán völgy keleti oldalában, a Bocsásza sziklacsúcsa alatt, déli irányban egy mély sziklaszakadékban, égbenyúló sziklafalak közt egy bővizű vízesés zúdul alá a mélybe. A sziklás részeken talán vipera is előfordulhat. A táj rendkívül vad, hatalmas kődarabok, kidőlt fenyőfák, sűrű növényzet, a lezúduló víz robaja teszi félelmetessé, de egyben csodálatosan széppé ezt a helyet. A népi hagyomány Ördögmalomnak nevezi ezt a vízesést. A vízesés a Bihar-hegység egyik legpompásabb látnivalója. Régebben a biharfürediek kedvenc kirándulóhelye volt, utakkal, padokkal ellátva. Ezeknek ma már a nyomait sem találjuk.

Vasárnap, június 15-én, szép nyári időben indulunk reggel 7 órakor a Feischmidt János és Székely István  szervezte mikrobuszos kirándulásra. Bánffyhunyad felé haladunk a váradi országúton, majd a Nagy-Sebes (Drăgan) patak völgyében folytatjuk utunkat. Amint elhagyjuk Nagysebes (Valea Drăganului) helységet, a völgy szűkülni kezd, egyre szebb tájakat hagyunk magunk mögött. Viságmező (Lunca Vişagului) után keményebb emelkedő vezet fel a Nagy-Sebes víztárolójához, a Floroiu erőműhöz. Az aszfaltozott út megy tovább, keresztül a gerincen, a Lankás Havas és a Bak-hát csúcs között a Jád völgyébe Jádremetére. Mi balra térünk és a gáton haladunk keresztül. Leszállunk a mikrobuszról, gyalog sétálunk át, meg-megállunk pár percre széjjelnézni. Körbe fenyvesekkel borított hegyek őrzik a hatalmas vízfelületet. Előttünk a Kis-Sebes völgye, balra a Nagy-Sebes völgye, a háttérben a Horgas havas mely vízválasztó a Sebes-Körös és a Fekete-Körös vízgyűjtő medencéi között. Mögöttünk a Vigyázó (Vlădeasa) zárja a körpanorámát. Kocsink átgördül a gáton, felszállunk és egy erdészeti úton megyünk tovább a Cserepes (Ciripa) erdészház felé. Jobb oldalon még sokáig a tó vízét látjuk. Az utunk folytatása az egykori kisvasút legszebb szakasza volt – most 7 km-es hosszúságban a tó vize borítja - ennek a tónak partján haladunk. A Zerna völgyén fel lehet menni a Vlegyászai menedékházig kb. 5 óra alatt. Magunk mögött hagyunk egy erdészházat és a tavat, most már a Nagy-Sebes patak jobb partján megy az út, és a gáttól számított 17 km után egy tisztás közepére érünk. Az egykor csodálatosan szép völgy több helyen is fel van túrva, kis vízierőműveket építenek, csöveket fektettek le, földhalmok, sziklatörmelékek, kivágott fák éktelenkednek mindenfelé, a kép hasonló ahhoz, ami két évvel ezelőtt a Dregán másik ágán, a Kis-Sebes (Sebişel) völgyében fogadott.

A tisztáson, ahova érkezünk, a Cserepes erdészház áll, és tőle 50 méterre egy jó hideg forrás, az Eszmeralda forrás, mely régen kedvelt pihenőhelye volt a turistáknak. Innen gyalog folytatjuk utunkat. A forrástól balra térünk egy fakitermelő úton, ahol egy kanyar után megtaláljuk a kék keresztel jelzett utat az Ördögmalom vízesés felé. Pár évvel ezelőtt itt egy turista ösvény indult, melyen körülbelül 40 percet kapaszkodunk felfelé a vízesésig. Most ez az ösvény helyett egy szélesebb útat találunk, valószinüleg traktorral vontathattak fákat egy újabb kitermeléstől. Egy idő után az út balra kanyaródik felfelé a hegynek, mi a kék kereszt turistajelzésen haladunk tovább, jobbra alattunk az Ördögmalom patak völgye. Innen az ösvény vad, szinte járhatatlan, sok a kidőlt fa, sziklás-köves részekkel váltakozva, át kell mászni rajtuk, figyelnünk kell minden lépésünkre, nehogy megcsússzunk. Ilyen helyen kötelező a bakancs és sokat számit a több éves tapasztalat. A vízesés közvetlen közelében a táj mind vadabbá válik, egyre nehezebb az előrehaladás. A lezuhanó víztömeg zubogását mind erősebben halljuk, még néhány másodperc, és ott állunk a vízesés előtt. A látvány annyira lenyűgöz, hogy percekig mozdulatlanul, tátott szájjal állunk … Az 1283 m tergerszint feletti magasságban található, kétlépcsős, 25 méteres vízesést hatalmas sziklák veszik körül magas fenyőkkel, vad és elragadó a látvány. A szűk völgy, a tornyosuló sziklák, az egészre árnyékot vető fenyőerdő hihetetlenül vad környezetet teremt. A vízesést körülvevő égbenyúló sziklafalakat Czárán Gyula Notre Dame-bástyáknak nevezte. Nem tudunk betelni a látvánnyal, rengeteg fotót készítünk, így örökítjük meg ezt a csodálatos képet, s mert fiatalok már nem vagyunk, ki tudja eljutunk még ide valaha ... Fejünk felett közben gyülekeznek a felhők és csepereg az eső is. Szerencsénkre az eső amilyen hamar jött, el is áll, nehéz lenne visszafelé az út a csúszós sziklákon. Itt mindenre fel kell készülni, percek alatt változhat az idő.

Elindulunk visszafelé, túljutunk sziklás-köves részeken, az eső már nem fenyeget, így ebédszünetet tartunk, majd lefelé ereszkedünk a kék kereszten. Balra tölünk a sárga pont jelzést látjuk, ez egy  bekötő út, amely a patak völgyén keresztül egy útelágazáshoz vezet. Itt egy ösvény, egy szerpentin lefelé a Cserepes erdészházhoz visz, felfelé pedig egyre meredekebben a piros háromszög és a sárga sáv jelzésen, az erdőn keresztül egy terjedelmes havasi platóra és gerincre, ahol a két jelzés elválik egymástól, a sárga sáv a Tolvajkő (Piatra Tâlharului) érintésével egyrészt Pádisra, vagy a Vigyázóra is elvezet. A piros háromszög észak felé kanyarodó jelzésén, az 1792 méter magas Bocsásza (Buteasa) csúcs felé lehet eljutni. A csúcs megmászása főleg sziklás oldala és elterjedt boróka és törpefenyő ligetei miatt elég fárasztó és körülményes, de mindenképp 3-4 órát vesz igénybe az Ördögmalomtól. Maga a csúcs és a vízesés környéke, olyan mintha egy hatalmas erő feldarabolta volna a hegy egy részét egymásra dobálva a hatalmas szikladarabokat. Az emberi képzelet természetfeletti erőknek tulajdonítja és egy csodálatos tündérmesével magyarázza a jelenséget. A tájhoz fűződő legendát a bihari hegyek apostola, Czárán Gyula a „Stina de Vale-i regék”-ben meséli el. A történet szép. Valamikor régen, még az óriások idején a szép Dragán tündér és a daliás Briţei egymásba szerettek, egy gonosz sárkány és az őt szolgáló ördögök el akarták választani őket. A hatalmas Buteasa a segítségükre siet, aláásta Briţei segítségével a várat. Nagy sziklás oldalából lebocsátott szikladarabokkal bombázta és ledöntötte a hatalmas bástyákat. Az ördögök közül alig maradt meg egy-kettő, a többit eltemették a romok. Ahol a menekülők végigrohantak, ott máig sem nőtt erdő. A fősárkány a nagy ijedtségtől kővé dermedt és ma is ott látható a beomló víztömeg szomszédságában. A víz azóta is őrli a vár bástyáinak maradványait. A nagy hegyomlás megviselte a Buteasat is. A hatalmas rázkódás alatt megroskadt a jó öreg feje is és azóta két mély horpadás látható rajta. A két szerelmes pedig máig is boldogan él. Eddig a mese, a valóságról csak elképzelések vannak.

Közben a kék kereszt jelzésen visszatérünk az erdészházhoz, ahol a mikrobusz vár és indulunk vissza Kolozsvárra, útközben néhány órára a Gergelyék hétvégi házának vendégei voltunk.

Csodálatos tájakon jártunk, egy jól szervezett kirándulás volt. De a kellemes nap szép emlékei mellett, akarva, akaratlanul ott van egy fájó kérdés: mi lesz ezeknek a völgyeknek a sorsa? A Nagysebes völgyén is megjelentek az erőgépek, épülnek a törpe erőművek. Pár évvel ezelőtt még csodálatos fenyőerdők, kristálytiszta, rohanó patakok, maga az érintetlen természet volt ez a völgy. A gyüjtőtó és az erdészház közötti útszakasz mentén a völgy arculata megváltozott, feldúlt környezet és az építkezés nyomai mindenütt. Nem úgy tűnik, hogy az erőmű beilleszkedik a természetbe, a vizet szállító vezeték nyomvonalán végig követhető a durva beavatkozás, hatalmas kőtömbök, fagyökerek, rönkmaradványok jelzik az útját. A látvány olyan – mint a völgyön végighúzódó rusnya sebhely. Ez itt már nem tündérmese, ez a valóság. Vajon a környezet visszaállítására, a táj rehabilitációjára gondolt-e valaki?