Mottó:

"A szülőföldet és a hont nem lehet szeretni, ha nem ismerjük azt úgy, amint a különböző
tájak sajátosságában és szépségében szemtől szemben áll velünk. Önmagunkat sem ismerjük
és nem értjük, csak abban az összefüggésben, amelyben élünk."
"Napfényes tetőkre h
ívogatnak ezek a sorok. Oda, ahol az előítéletek és elfogultságok szorí
és elnyomor
ító bilincsei lehullanak és meg tud szólalni az ember a saját hangján, tud járni a
saját lábán és mer gondolkozni és érezni a saját elméjével és sz
ívével."
(Tavaszi Sándor: Erdélyi tetők)

2014.11.09 - Kirándulás az Igeni tóhoz





A szép őszi tájakat keresve, november 9-én az Igeni tóhoz kirándultunk. Reggel 8-kor indultunk Tövis felé. Áthaladtunk a XVIII. századi műemlék református templomáról híres Magyarigenen (Ighiu). Igenpataka (Ighiel) felé folytattuk az utat, nevét patakjáról kapta, a falut elhagyva egy 10-12 km hosszú szép patakvölgyön jutottunk fel a 950 m t.sz.f. magasságban levő tóhoz, az erdei út sajnos elég rossz állapotban van, kemény próbára tette a kocsikat, jórésze köves és több mint 600 m az emelkedő. Az utolsó szakaszt gyalog sétálva tettük meg, így jobban szemügyre vehettük a tájat és könnyítettük a sóför munkáját. 




A Igeni-tó a Torockói-hegység egyetlen tava, csodálatosan tisztavizű, természetes elzáródás során jött létre, akárcsak a Gyilkos-tó. Kékeszölden csillogó vizében halak úszkálnak, a partján egy vadászház áll. A ház a kommunista hatalom főembereinek volt a nyaralója. Területe 5,26 hektár, kialakulását a hegy beszakadása okozta. Vízfolyásokon kívül két karsztforrás is táplálja. A tó partján bal irányba folytatódik az út. Az Igeni-tó tengerszint feletti magassága 950 m, innen 1200 m-re kellett felkapaszkodni a Csumerna-plató elnevezésű karsztfennsíkra. Tavasszal a fehér hóvirág és a lila sáfrány szemet gyönyörködtető szőnyegként borítja el az erdő talaját. Fenn a platón van a Kápolnás (Bisericuţa)-barlang, az út a bal oldalán emelkedik a Bãieşului-domb (1300 m) és jobb oldalon a Piatra Arsã-csúcs (1306 m). A Csumerna tető fontos turistautak kereszteződési pontja, ezek a következők: Piros sáv – a leghosszabb gerinci út, amely észak-déli irányban járja végig a Torockói-hegyeket 75 km hosszban. A kolozsvárról indul, a Bükk erdőn kereszül, elhalad a Túri-hasadék peremén, átmegy a Tordai-hasadékon, onnan a Kapolnás tetőn keresztül Sinfalva, Várfalva érintésével a Székelykőn át Torockóra vezet, innen a Bedellői-platón keresztül Remetei-sziklaszorosba jut, majd a Csáklya völgye, Bulz-kő, Kecskekő után eljut a Csumerna-platóig. Sárga kereszt - a jelzés Kisompoly falu felett kezdődik, átmegy a Kisompolyi-szoroson, elég nehezen követhető, az Igeni-tó partjáról, a kék kereszt jelzéssel együtt felvezet a Csumerna platóra, ahol egy nagy tisztáson találkozik a piros sáv jelzéssel, átvág a karsztplatón és levezet a Kis-Gáld-patak völgyébe. Kék kereszt – a jelzés Igenpataka falu felsővégétől indul, eljut az Igeni-tó területére, onnan a Csumerna-platóra, majd nyugati irányban folytatódik a Dombó csúcsra (1369 m), végül Zalatnára ereszkedik be. 




Igenpatakán az út mentéről egy ősi mosógépet is megfigyelhetünk, itt egy kis patak vizét magasról bevezetik egy kosárszerű szerkezetbe és itt mosószer nélkül patyolattá varázsolja a belerakott szőnyegeket, takarókat és ruhaneműt. Hazafelé ugyanazon az útvonalon jöttük Magyarigen felé, Enyednél eltértünk és egy rövid megállót tartottunk a csodálatosan szép Kőköz szorosban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése