A Vlegyásza (Vigyázó), egykori
nevén Kalota-havas mintegy őrt álló hegység magaslik Kalotaszeg fölött, 1835
méterével a Nagy-Bihar (1849 m) után az Erdélyi-szigethegység második legmagasabb csúcsa. A hegységben 1430 méteren
menedékház található, amely Székelyjó és Sebesvár felől is megközelíthető, az
út helyenként köves, nehezen járható. Sok kiránduló látogatja úgy télen mint nyáron, de azt
tudni kell, hogy még nyáron is csak meleg ruhákkal és esőkabáttal
felszerelkezve kell elindulni, mivel gyakoriak a hirtelen időváltozások, esők,
havazások és viharok.
Február 9-én autós kirándulásra indultunk a Vlegyásza
hegység keleti oldalában, 1000 méteres tengerszint fölötti magasságban levő Havasrekettyei
vízeséshez, amely egyes leírásokban Rekicelei vízesés, Székelyjói vízesés vagy
Havasrekettyei fátyolos vízesés néven szerepel. Reggel 8 órakor indultunk a
Flip elől, a szervezők Feischmidt János és Székely Öcsi voltak, 23-an vettünk részt
a kiránduláson.
A borús, ködös reggelen Bánffyhunyad
felé haladtunk a váradi országúton, mikor elértük Körösfőt kitisztult az ég és
kisütött a nap. Hunyadon balra tértünk, Kalotán (Calata) majd Meregyón (Margau) keresztül jutottunk el Havasrekettye (Răchiţele) faluba. A kanyargós útról többször
is szép kilátás nyílt előbb Kalotaszentkirályra és a Hármas Kősziklára, majd a Vlegyásza
hóval borított tömbjére.
A vízesésig Havasrekettyéről
autóút vezet, a távolság a faluközponttól 5,5 km, a letérőt a falu
központjában egy nagy tábla mutatja. Megállnánk egy kávéra, de vasárnap reggel van
és korai az idő, minden zárva, így hát Indulunk tovább. Az út enyhén
emelkedik a Stanciu patak jobb partján, elhagyjuk az utolsó házakat, fenyőfák
közt haladunk párhuzamosan a patakkal, 3 km után egy tisztáson megpillantjuk a
panziókat. Itt kiszállunk a kocsikból és gyalog indulunk tovább. Az út jeges,
figyelmesen lépünk, közben fotózzuk a tájat és a sziklafalakra fagyott jeges
alakzatokat. Nemsokára elérjük a vízesést, amely nagyon szép környezetben, sziklás, erdős hegyek között
helyezkedik el. Először a vízesés melletti sziklafalat pillantjuk
meg, amit jég borít most is, mint a tél folyamán majdnem mindig. Innen balra
található maga a vízesés, mely nincs megfagyva, de azért fenséges látványt
nyújt.
A vízesés melletti jeges sziklafalon,jégmászóversenyt is szoktak szervezni a
téli extrém sportok kedvelőinek, ezen
a hétvégen zajlott a XI. ilyen rendezvény, sajnos lekéstük, a hegyimentők,
rendezők még ott voltak, de a verseny már befejeződött. Így nem maradt más
hátra, mind a vízesés látványának megcsodálása. Lenyűgöző látvány ahogy a magasból
zúdul le a víz. A három lépcsős, helyenként fátyolszerűen, helyenként sugarasan
leömlő zuhatag teljes magassága 30 méter, a nagyobb vízfüggöny 20 m magas. A második szakasz
alján egy kb. 10 m
átmérőjű vájat van, amely biztosítja a víz szétszóródását, olyan mint egy
menyasszonyi fátyol. Ezért
nevezik “Menyasszony fátylának” is. Egy helyi monda szerint az elnevezés annak
állít emléket, hogy hajdanában egy menyasszony lezuhant a sziklákról, és a
fátyla felakadt. A lakodalmas menet megállt, mindenki sírvafakadt, így
keletkezett a vízesés.
Czárán Gyula, a “természetjárás apostola”,
kinek különös tehetsége volt a tájképi szépségek, természeti érdekességek
felfedezésére igy jellemezte - “A vízesés méltán vívott ki szép nevet s élvez
nagy népszerűséget a turista-világban; egyike azoknak, melyekben a vízesések
szépségére s imponáló hatására nézve legfontosabb mindkét tényező, — úgy a víz
bősége, mint a zuhatag magassága közreműködik, hogy a benyomást megkapóbbá
tegye.” Czárán Gyula fel is kutatta
aprólékosan a környéket, majd elkészítette a csodálatos „Próba körutat”, mely
csokorba fogta a vidék legszebb kilátóit, szikláit és vízeséseit.
Megcsodáltuk a vízesést, majd tovább haladunk a fakitermelő
úton, eljutunk a vízesés fölé. Itt felülnézetben tekintjük meg a zuhatagot. Ajánlatos
nem túlságosan megközelíteni, minthogy halálos balesetek is történtek itt. Erre
emlékeztet az ott elhelyezett kereszt. Ezen a részen sajnos nincs se korlát,
se kerítés ami védené, csak egy kihúzott zsineg jelzi a veszélyes szakaszt.
Tovább megyünk az úton, egészen a hegyimentők házikójáig. Mivel itt padokat és
asztalt is találunk, ebédszünetet tartunk. Az idő még korai, ezért elindulunk
tovább az úton felfelé. A Stanciu-patak
völgyében 3 km-t tovább haladva a kék
ponttal jelzett turistaösvényen másfél óra alatt el lehet jutni a vadregényes Fehér-Kövekhez
(Pietrele Albe), amely a Vigyázó-hegység egyik legcsodálatosabb természeti képződménye.
Legmagasabb csúcsa a Visszhangos-kövek (Piatra Grăitoare),1557 m. Fehér-kövek
a Vigyázó masszívumához tartozó, a természet által kettészelt, vakítóan fehér
mészkősziklák. A túrázók egy 2
km hosszú sziklaperem tetején kialakított
gyalogösvényről gyönyörködhetnek e különleges természeti tájban. A sziklák és
környezetük a Vlegyásza-hegység egyik leglátványosabb természeti képződménye, a
kopár Vigyázó-hegy lábánál impozáns látványt nyújtanak. Barlang is van, de csak
engedéllyel látogatható, a táj csodálatos, ahogy a fenyőfák állnak a
Fehér-Sziklák előtt, mintha oda lennének festve.
A Száraz völgy elejéig jutottunk a jeges úton, onnan
csodáltuk meg a Fehér Köveket, majd visszafordultunk, mert 2 órára volt
tervezve a hazaindulás. Visszafelé könnyebben haladtunk mert a nap megolvasztotta
a jeget és így nem volt annyira síkos az út. A napfény megvilágította a
vízeséssel szemben tornyosodó sziklaszálat – a Siko-torony, illetve a Sasbérc
(Leszpegye) impozáns látványát bámultuk. Elhagytuk a vízesést és visszatértünk
az autónk parkolójába. Ezzel kis kiruccanás véget is ért, és folytattuk utunkat Kolozsvárra,
abban a reményben, hogy Havasrekettyére, majd még visszatérünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése