Kolozsvárról
egynapos autóbuszos vagy kiskocsis túrával könnyen elérhető a Torockótól délre, Remete község közelében
található Pilis csúcs (Varful Pleşii),
1250 m-es magasságával és jellegzetes gúla alakjával uralja a Bedellői-havasok
panorámáját. Fentről minden irányban csodálatos a kilátás, többek között
Torockó is jól kivehető a Székelykővel, Torockó-Szentgyörgy a várral, odébb a Kőköz látszik, a Bután-kő,
ahova az Inzel patak, majd a Drăgoi patak völgyéből juthatunk, délfelé pedig a
Remetei-szoros szikláiban gyönyörködhetünk. A Pilis csúcs az enyedi Bethlen
Kollégium hajdani diákjainak kedvenc kirándulóhelye volt, Enyedtől a tetőig
gyalog tették meg az utat, tanáraik kíséretével.
A csúcs
aránylag könnyen megközelíhető Nagyenyedről, az autóút a Szabaderdő
menedékházig aszfaltozott, ettől fennebb és a Bedellő karsztfennsíkján
kövezett. Turistajelzés ezen az útszakaszon nincs, de a tévétoronytól nyílt
terepen a telefonpóznák irányába a Pilis csúcsa minden nehézség nélkül megmászható,
2 km a
távolság és 250 m-es a
szintkülönbség. Ha a Valea Inzelului falun keresztül, az Inzel pataka mentén
megyünk, akkor Nyírmezőtől, 15
km, 600
m szintkülönbséggel, enyhén emelkedő szekérúton.
Március utolsó
vasárnapján ide kirándultunk, a túra szervezője Vlád Pál volt. Reggel 7 órakor
gyülekeztünk kicsit álmosan, mert ezen a napon tértünk át a nyári
időszámításra, így az éjszakánk a szokottnál rövidebb volt. Ködös, esős időben
indultunk útnak, reméltük hogy közben kiderül, de hiába. Mikrobuszunk a Flip
elől indult Magyarlónán (Luna de Sus), Szentlászlón (Săvădisla) és
Járabányán (Iara) keresztül értük el az Aranyos völgyét, majd Borévnél (Buru)
átmentünk az Aranyos hídján Torockó (Rimetea) felé. Itt tartottuk az első
megállót a falu központjában, a csorgó mellett. Kávét ebben a korai órában nem
kaptunk, esett az eső is, így a remélt “kétszer kel fel a nap” is elmaradt,
felkelt ugyan, de a sötét felhőktől nem láthattuk. Tovább mentünk
Torockószentgyörgyre (Colţeşti), onnan a Kőközi-szorosba (Cheile
Vălişoarei). Az eső közben elállt. A Kastély panziótól a piros pontos
jelzésen felkapaszkodtunk a Nyirmezőre (Poiana
Aiudului) néző kilátópontig. A szél el-el fújta a felhőket, így egész jó
rálátásunk volt a szoros sziklafalaira, majd újabb ködfelhőket sodort felénk szél és eltakart mindent, mindha
bújocskázott volna velünk. Lefelé jövet három kirándulóval találkoztunk,
kiskocsival érkeztek szintén Kolozsvárról – kicsi a világ – ismerősök, köztük EKE-elnökünk, Ambrus Tibi.
Visszatértünk a mikrobuszhoz és indultuk tovább úticélunk, a Pilis felé. A
Pilis tető az enyediek időjárás-mutatója: ha a csúcs ködben van, elromlik az
idő, ez egy nagy igazság, most a saját börünkön tapasztaltuk.
Elhagytuk a Kőközi-szorost, áthaladtunk
Nyirmezőn (Poiana Aiudului), jobbkéz felé, az Inzel patak völgye, itt többször is jártunk. Az
Enyed-patak mentén haladtunk tovább Muzsnaházán (Magina) keresztül Felenyedig,
ott jobbra kanyarodtunk és a Szabaderdőn aszfaltúton haladtunk mintegy 12 km-t felfelé a szerpentinen, elhaladtunk az 550
t.sz.f. levő egykori menedékház rozsaszínű épülete mellett, nagyon
elhagyatottnak látszott, valószínüleg már nem működik, régen látogatott volt és
14 embert tudott elszállásolni éjszakára és autóbusz járat is volt
Nagyenyedről. Tovább földút következett, nem a legjobb minőségű,
de személyautóval vagy mikrobusszal még járható. Az út nagy kanyarokat
leírva halad felfelé az erdőben, egyre magasabban vagyunk, 900 m t.sz.f. véget ér az
erdő és a Torockói hegyek legszebb gerincútján haladunk tovább, amelyen Remete (Râmeţ) község központján keresztül Brădeşti, majd Ponor falvakon
keresztül egészen Mogosig, onnan pedig Abrudbányára vezet, vagy Brădeşti
településtől jobbra térve, Valea Poienii elszort házai közt a Ponor, Poeni és Seaca patakok víznyelőjéhez (Vânătările Ponorului) érünk, innen még egy rövid szakasz köves út, majd aszfaltozott
kanyargós úton beereszkedünk az Aranyos völgyi Szolcsva (Sălciua) községbe,
csak olyan járművel szabad elindulni, amely birja a nehéz, hegyi útakat.
Elhagyjuk a Szabaderdőt, már
látható lenne messziről a csúcs, de itt fenn mind sűrűbb a köd, nem is köd,
hanem felhő ami a Pilis tetőt körülveszi, körülöttünk minden tejfehér, nem
látunk semmit a tájból. Még reménykedünk, hogy délig talán felemelkedik a köd.
Az út enyhén emelkedik a Bedellő karsztfennsíkján a tévétoronyig, itt már 1000 m-en vagyunk.
Kiszállunk a mikrobuszból, jellegzetes móc házakat látunk, elindulunk
a Pilis csúcs felé. A kopasz csúcsra jelzetlen ösvényen
kapaszkodhatunk fel, kb. 1 óra alatt. A köd kitartóan marad, már semmi remény
arra, hogy bár kis időre kiderüljön, alig látunk pár méterre, a csúcs se
látszik, de ha már itt vagyunk, nekiindulunk. Többen már jártunk itt, aki nem,
az nem tudja, mit veszít a rossz idő miatt. Tiszta időben az útról szép kilátás nyílik a Remetei-szorosra, látható az 1079
m-es Kecskekőre, az 1233 m-es Csáklyakőre, az 1156 m-es Detonáta, az 1129 m-es
Székelykő, továbbá Torockó, Torockószentgyörgy, Torda, Tövis és Nagyenyed is.
De sajnos a mai kirándulás nem erről szól, a jó időt nem lehet előre
megrendelni, ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak, különben is rossz idő nincs csak rossz turista! Czárán Gyula "Regulái"-i is így bíztatnak: “...A
legnagyobb zápor is /Mi kárt tehet benned? / Legfeljebb, hogy megáztat. / S más
ruhát kell venned. / Ha kétes az idő reggel, / Menj csak bátran útra! / -Ha nem
mégysz el, és kiderül.../ Megüthet a guta!” – hogy mennyire igaz, csak az tudja, aki szereti a
természetjárást. Füves legelőn haladunk felfelé, elmaradnak a
villanypoznák, még egy utolsó kapaszkodó és fenn vagyunk a csúcsot jelző két
keresztnél. Itt fenn még havat is találuk és a bokrok közt sok-sok hóvirágot. A
természet mindig tartogat valami meglepetést
– ezúttal a virágvasárnapi hóvirágokat. Előkapjuk fenyképezőgépeinket és
fotózzuk a vízcseppektől csillogó kis virágokat. Ebédszünetet tartunk, majd csúcsfotót is
készítünk a csoportról. Visszatértünk a TV-toronyhoz, a csúcsot megmásztuk, a
csodálatos panoráma marad egy másik kirándulásra.
Útunkat
folytatjuk most már a gazdag történelmi múltal rendelkező Nagyenyedre . A 270 m magasságban
elhelyezkedik el, központjában
városfalakkal bekerített, toronybástyás várában XV. századi gótikus stílusban
épült református templom található. A XV. században épült a híres Bethlen Gábor
kollégiumot. Nagyenyed, a szőlődombokkal övezett kisváros elsõ osztályú,
minõségi borairól is ismert, amit meg is kostoltunk és vásároltunk a közeledő
husvéti ünnepekre.
A Pilis
tetőre reméljük eljutunk még ragyogó napsütésben is egy másik kiránduláson ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése