Mottó:

"A szülőföldet és a hont nem lehet szeretni, ha nem ismerjük azt úgy, amint a különböző
tájak sajátosságában és szépségében szemtől szemben áll velünk. Önmagunkat sem ismerjük
és nem értjük, csak abban az összefüggésben, amelyben élünk."
"Napfényes tetőkre h
ívogatnak ezek a sorok. Oda, ahol az előítéletek és elfogultságok szorí
és elnyomor
ító bilincsei lehullanak és meg tud szólalni az ember a saját hangján, tud járni a
saját lábán és mer gondolkozni és érezni a saját elméjével és sz
ívével."
(Tavaszi Sándor: Erdélyi tetők)

2009.11.14-Nagyenyed, Nyírmező, Dragoiu patak Bután csúcs

A Butánkő, ahogy a tavaly ősszel a Bedellőről láttuk.

A szép őszi napok, sokszor folytatodnak novemberben is, még akkor is, ha a fák most már többnyire elhullaták lombjukat. 2009.11.14-én a Bután kőre (1056 m) kirándultunk mikróbusszal és egy kiskocsival, a tervbe vett út kb.14 km, szintkülönbség 500 m, a túrát Vlád Pali vezette. Kolozsvárról indultunk reggel 7 órakkor, Nagyenyeden letértünk arra az útra, mely a Kőközön keresztül Torockóra vezet, Nyírmezőtől (Poiana Aiudului) az Inzel patak völgyén mentünk tovább, majd annak egy mellékágán, a Dragoiu patakon. Megálltunk egy szép vízesesnel, innen gyalog folytattuk az útat. Az út mellett levő meredek sziklafal tövében indul egy ösvény, amely egy fűves oldalon, kb.450-500 m-es emelkedővel felvisz a nyeregbe. Onnan már szép kilátás nyílik a Torockói völgyre és a Székelykőre

A Bután (1056 m) csúcs az Inzel völgyéből fotózva.

Igy látszik Bután csúcs a Dragoiu patak völgyéből.

Indulunk felfelé, hátul a Pilis (1250 m) csúcs.

A Székelykő.

A kissebbik csúcs.

A Butánkő kissebbik csúcsára kapaszkodunk fel, onnan még szebb panoráma fogad, a Székelykő és az Ordaskő észak-kelet irányban, nyugatra a Bedellő, dél-délkelet irányban a Pilis (1250 m) piramis alakú csúcsa emelkedik ki a környező hegyhátak közül. Fél órát pihenünk a csúcson, majd elindulunk vissza a nyeregbe. Fel szeretnénk menni a másik csúcsra is, de a sziklafalak túl meredekek. Körbejárjuk a csúcsot, de csak két fiatalabb túratársunknak sikerül kimenni a keresztig.


Fenn a tetőn.

Szép a kilátás a Torockói völgyre.


Elöttünk az Inzel patak völgye.

Beereszkedünk a völgybe, az oldalba egy elhagyott tanyán megyünk keresztül, néhány faház, forr
ás, gyümölcsös, almafák, rajtuk elég sok alma, valamikor itt állatokat tarthattak, de már évek óta nem használja őket senki, állatokat sem tartanak, nem legeltetnek, nem kaszál senki, ezért sok helyen a fű akkora hogy csak bukdácsolunk benne. Tartunk még egy uzsonnaszünetet, kihasználva a kellemes napsütést, majd beereszkedünk az útra a kocsikhoz, és indulunk vissza Enyed, illetve Kolozsvár felé.



A képek a kirándulásról megtekinthetők itt és itt .





***

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése